ZETApress

Őexcellenciája Juliusz Janusz, a Szentszék magyarországi nagykövete, címzetes Caorle-i érsek nyitotta meg tegnap este Elzbieta Woitas (1951-2011) lengyel festőnő kiállítását az Országos Széchényi Könyvtárban, a Budavári Palotában.

A művésznő alkotásait a Szentatya és Seewald beszélgetése valamint XVI. Benedek és II. János Pál pápák kiemelkedő kezdeményezései ihlették. A világ világossága ? a Pápa, az Egyház és az idők jelei a címe annak a beszélgetésnek, melyet XVI. Benedek folytatott Péter Seewalddal. A beszélgetésből készült interjú-kötetet 2010. novemberben a Vatikáni Kiadó adta ki.

A kiállítás május 25-ig tekinthető meg a Budai Várban, melynek termeit Dr. Sajó Andrea főigazgatónő bocsátotta rendelkezésre. A megnyitó ünnepségre az apostoli nuncius meghívta Magyarország magas rangú állami képviselőit, a Magyarországra akkreditált nagyköveteket valamint más magas rangú vallási, katonai és polgári tisztviselőket.

A kiállítás Elzbieta Woitas festőnő több mint ötven művét mutatja be, aki a Szentszék felkérésére Rómában valamint számos Vatikáni Nunciatúrán található építészeti és iparművészeti alkotásokban segédkezett.

Figyelembe véve II. János Pál pápa boldoggá avatását ? melyet utóda, XVI. Benedek végez majd el május elsején a római Szent Péter téren ?, őexcellenciája Juliusz Janusz írásos összefoglalást készített a két utolsó pápa, II. János Pál és XVI. Benedek munkásságából, akik megpróbálták enyhíteni és legyőzni az egész világon tapasztalható társadalmi és egyházi válságot.

Minden kép kérdéseket vethet fel, érzelmeket kelthet, gondolatokat ébreszthet. A festmények mellett látható idézetek a huszadik és a huszonegyedik század két kiemelkedő pápájának azon törekvéseit példázzák, melyekkel Európa számára hangsúlyozni kívánták, kontinensünk keresztény gyökerekkel rendelkezik.

Valóban, ha Nyugaton erejét veszti a társadalom-formáló kereszténység, ki vagy mi léphet helyébe? Talán valami vallásnélküli társadalom, olyan ateizmus, mely teljesen szembehelyezkedik a zsidó-keresztény értékekkel? Hová vezethet az útja annak a társadalomnak, mely távol áll Istentől vagy tagadja létezését?

A XX. század jelentős pápái hangoztatták, hogy a társadalom és az Egyház válsága óriási lehetőséget kínál arra, hogy újra felfedezzük mindazt, ami igazán katolikus: mutassuk meg Istent az embereknek, mondjuk meg nekik az igazságot az emberi létről, a reményről, mely az anyagi világon túlmutat. A jelen kor társadalmi problémái sürgős megoldásra várnak, újból felvetik az életmódunkkal kapcsolatos kérdéseket: melyek valódi értékeink és milyen mércével ítélkezzünk? Hogyan akarunk a jövőben élni?

A világ világossága ? az Egyház, az idők jelei és Európa keresztény gyökerei kiállítást a Budapesten működő Polis Nemzetközi Kulturális Egyesület szervezte meg, melynek elnöke Dr. Giuseppe Monsone, igazgatója Dr. Szabó Győző. Az egyesület a Vatikáni Államtitkársággal közösen kívánja hangsúlyozni a választ, melyet az Egyház mindenkor ajánlott az emberi civilizáció fejlődése érdekében.

A köztudat az absztrakt festészetet szembeállítja az ábrázoló festészettel, mivel szerinte az előbbi szinte teljesen nélkülözi az érzékenységet, a jövőbe táplált reményeket, a derűlátást, a vallások és a vallásos érzület iránti tiszteletet ? hangzott el a megnyitón.

Elzbieta Woitas, lengyel festőnő absztrakt művészetében megvalósul az értelem és az érzelem közötti harmónia; színei, vonalai és formái kiválóan fejezik ki a keresztény humanizmust, mely a nyugat-európai civilizáció forrása volt, és évszázadokon keresztül az emberábrázoló művészet legfőbb témájául szolgált.

Elzbieta Woitas művészetében arra a kérdésre keresett választ, miiven a viszony Isten es a világ között, az ember gondolati szabadsága és a természettel való kapcsolata között, a vallásban való hit es a környezet megóvása között.

Az üzenet, melyet Elzbieta Woitas művei közvetítenek, a jövőbe vetett bizalom valamint a boldogság. Több alkotása besorolható a görög-római kultúra jellegzetes, klasszikus tárgykörébe; értelem, művészet, tudomány. Ezek a keresztény humanizmus vívmányaival karöltve a keresztény Nyugat-Európához tartozó mediterrán kultúra forrásait jelentik, mely élesen, gyakran feszültségektől sem mentesen, különáll a Kelettől és az iszlámtól.

Fény és szín, boldogság, ok a derűlátásra, teremtés dicső éneke: Elzbieta Woitas alkotásairól készült könyv fejezetcímei ezek, melyek láthatóan és örömteli módon a huszadik és a huszonegyedik század két kiemelkedő pápájának, II. János Pálnak és VI. Benedeknek beszédeire, gondolataira és tanácsaira utalnak, Elzbieta Woitas festményeiből összeállított kiállítás a papai idézetekkel együtt megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtárban ? fejeződött be a laudáció a tegnap esti megnyitón.