ZETApress

Szerdán éjfélkor az Albatros 1856 NO 3 a Debrecen Plaza légterébe emelkedve elfoglalta kiállítási helyét. Elkészültét Jean-Marie Le Bris francia tengerészkapitánynak köszönhetjük, aki világ körüli utazásai során megfigyelte az albatroszok, repülését, vitorlázását. Az elhullott madarak szárnyait tanulmányozta, s felismerte, hogy aerodinamikus felhajtóerő keletkezik rajtuk. Ez a felismert fizikai törvény arra ösztönözte, hogy megépítse mesterséges albatroszát, ahogy ő nevezte a L’Albatros artificiel siklógépet, a 1er VOL ALBATROS-t ? tudtuk meg a kiállított gép tulajdonosától, Angyal László légi-fotóstól.

1856. decemberében a Finistére kormányzóságban lévő Sainte-Anne la Palud helység tengerparti strandján, széllel szemben egy kordéról indulva, versenyló ereje emelte úgy száz méter magasra az Albatros-t fedélzetén, az akkor 39 éves Jean-Marie Le Bris kapitánnyal. A kordén ülő lovat hajtó ember, azonban a kelleténél tovább kapaszkodott a vontatókötélbe, ő is néhány méterre a levegőbe emelkedett, majd leesett és lábát törte. A kapitány gépével kétszáz méterrel távolabb épségben földet ért.

A gép kormányzását szellemesen oldotta meg. Természetesen a madarak is szárnyuk beállítási szögének változtatásával tudják irányítani repülésüket, s ugyanígy történik az Albatros-nál is, a szárnyak kötelekkel történő szögváltoztatása felváltva biztosít több felhajtóerőt a jobb vagy a balszárnyon. A csigákon keresztül kötelekkel történő mozgatás pilótaállásból történt. Ezen találmánya 1857-ben lett bejegyezve.

Az első Albatrosz siklógépről a híres Felix Nadar készített fényképet, sajnos az akkori fototechnika lehetősége szerint, a földön állva, mozgás nélkül. Nadar volt egyébként az első fotográfus, aki ballonnal repülve légi-felvételt készített. Légi-felvételei a korabeli Párizsról közismertek. Le Bris a haditengerészet támogatásával tovább fejlesztette siklógépét, 1868-ban készült el a 2er VOL ALBATROS, azonban jobb teljesítményt evvel sem tudott elérni.

Le Bris kísérletsorozatával egyike volt a repülés korai úttörőinek. Ő startolt el először erővel, egy lóerővel, nem a helyzeti energiáját kihasználva, mint korabeli kísérletező társai, akik csak magaslatról nekifutva tudtak a levegőbe emelkedni. Itt elsősorban Otto Lilienthal berlini mérnökre gondolok, aki repülési kísérletei előtt, szintén hosszasan tanulmányozta a madarak szárnyainak szerkezetét és repülésüket. Idevágó tapasztalatait és méréseinek eredményét könyv alakban nyilvánosságra hozta. 1891-ben elméleti felkészülés után siklógépeivel számtalan startot hajtott végre az erre a célra épített dombról, kísérletsorozatának halálos légibalesete vetett véget. A Wright-testvérek is siklórepülő kísérletekkel kezdték, amíg 1903 decemberére eljutottak a motoros repülésig.

1997-ben a párizsi Le Bourget repülőtéren, találkoztam Le Bris Albatrosával, pontosabban Kiss Jenő rekonstrukciójával ? írja Angyal. ? Kiss Jenő feltaláló, designer, a Párizs melletti Chilly Mazarinban élt és alkotott. A kilencvenes évek elején vágott bele az Albatros projectbe, kinyomozta Jean-Marie Le Bris történetét, felkutatta az elérhető dokumentumokat. Megépített egy igazi albatrosz nagyságú Albatrost, repülési kísérleteket hajtott végre a modellel. Ö repülni szeretett volna a később megépített 1er VOL ALBATROS-szal, vitte kiállításról-kiállításra, a repülés és a szelek ünnepeire, ott volt 1998-ban a Champs-Élysées-én, az Aero-Club de France megalakulásának századik évfordulóján. Kiss Jenő Albatrosa 2000-ben Kecskemétre is eljutott. A repülőképes változatig nem jutott el a project, Kiss Jenő az elmúlt évben sajnos eltávozott közülünk.

A 2er VOL ALBATROS azonban újból életre kelt. Budaörsön Révy László vette át kezdeményezést. A vitorlázórepülő oktató, old timer autók és repülőgépek építője számára kihívást jelentett az ?egy lóerős? siklórepülőgép rekonstrukciója. Maximálisan törekedett az eredetiségre, felhasználta a vízi vitorlázási tapasztalatait, hiszen Le Bris tengerészkapitány volt. Mögötte van egy Lilienthal siklórepülőgép megépítése, amellyel a Red Bull Röpnapon saját maga repült és díjat kapott.

Jelenleg ez a légi szerkezet a Red Bull salzburgi Hangar 7 kiállító-komplexumában van elhelyezve. A Svachulay Sándor 1906-os Kolibri I gépét újból megépítette, s a budapesti Közlekedési Múzeumba került. A repülőképes Zöglingje pedig, ha nem repül, akkor Bessenyei Péter hangárját ékesíti. A legújabb Albatros is néhány napja a levegőbe emelkedett. A Debrecen Plaza lett a következő időkben a légtere ? tudtuk meg a gép tulajdonosától, Angyal Lászlótól.