ZETApress

Könyv Katát szeretik Tamásiban. A festőművész a szomszédos Pincehelyen született, Simontornyán végezte iskoláit, szülei jelenleg is ott élnek. Mondhatnám, kötődik Tolna megyéhez, és mégis most volt az első komolyabb bemutatkozása, a Tamási Galériában.

Nagyon készült a kiállításra. Képeit alaposan megszűrve az elmúlt négy év anyagából válogatott, keresztmetszetet nyújtva tevékenységéről. Kata a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában reklámgrafikát tanult, mesterei Molnár Tamás tervezőgrafikus, Ernszt András festőművész, Bélafi László fotóművész és Pandúr József művészettörténész voltak ? tudtuk meg Lantai Józseftől.

2003-ban az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen plakát kategóriában első helyezést ért el, és ugyanebben az évben felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőszakára. Itt Károlyi Zsigmond mester osztályába járt másfél évig, majd Gaál József mester osztályában végezte festészeti tanulmányait. Jelenleg a budapesti Friss galériával dolgozik együtt, és rajztanárként félállásban dolgozik a Táncsics Mihály Német Nemzetiségi és Általános Iskolában.

Művésztelepek állandó résztvevője. 2009-től tagja a Magyar Alkotók Országos Egyesületének (MAOE). 2005 óta folyamatos résztvevője egyéni és csoportos kiállításoknak. Jelentős sikernek könyvelhető a Friss Galéria 2009-es Rendszerváltás 20 éve-pályázatán elért megosztott II. díja a Betyárvilág című képével. A tárlatot a berlini Collegium Hungaricumban is bemutatták.

A kiállítást ? miután meghallgathattuk a tamási zeneiskola növendékeinek muzsikáját, akik a következő napon indultak fellépni Kínába! ? Berkesné Erika, a Tamási Galéria vezetője társaságában Könyv István János grafikusművész nyitotta meg az alábbi szavakkal:

Fiatalságából adódó derűvel, de a művész mély lelkű és analizáló megismerni akarásával mond véleményt képein keresztül Könyv Kata festő, aki a kifejezésre, a képi tartalmakra koncentrál. A néha szinte a groteszkségig kifacsart mindennapok valója, a következmények nélküli ország, mint megannyi színpadi elem villant fel helyzetkomikumokat. Aztán a várt változás, a megtisztuló őszinteség felé, csak késik és az egész olyanná válik mintha a külső szemlélő maga fölé emelkedve kívülről szemlélődne és várná a realitás egyszerűségét.

Kata nem az áldivatos trendi művészet képviselője. Érzékenyen szemléli az Őt körülvevő világot. Jelzi annak fonákságát. Képei az egyedi és megismételhetetlen gesztusok, megnyilvánulások az anyag érzelemmel telítése, a vászonra felkent festék metamorfózissal.

Magáról így vall: ?A mindennapi élet jelenetei, a világ, a város fragmentumai, az elsuhanó arcok sokasága, a betonba préselődött jelek és a magamban hordozott derű kísérnek utamon. Szemlélődöm, banalitások labirintusában haladva, motívumokba ütközöm. Ábrázolom a számomra sokszor groteszk világot, amelyben élünk nap, mint nap. Munkáimban felfedezhető egyfajta ?krónikás? jelleg, fontosnak tartom, hogy reagáljak az élet visszásságaira, a társadalmi igazságtalanságokra.?

Kata festményeire jellemző a mesterségbeli bátorság, a határozott és lendületes ecsetmozgás ami már megjelenésében is expresszív. Mindezek mellett fontos számára a mesterség iránti alázat. A leonardói nagy titok a ? megismerés ? szakmai és mindennapi megélése.

Mielőtt elfogódottságon kapnának, szakmai segítségül hívom Kata volt mesterét, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festőtanszék vezetője, Gaál József imígyen jellemzi a fiatal festőt: Könyv Kata festészete a hagyományokat megújítva, a tradíciót folytatva a testes, szinte plasztikusan mintázott dinamikus ecsetvonások kapcsolódásaiból építi fel festményeit. Így az európai festészet örökségét folytatja Frans Hals-tól Lucien Freud-ig, e két névvel jelölve azt az irányultságot, amely a festészeti realizmus ideáját körvonalazza. Amikor a valóság leképzése egyben a festő mozdulata, az ábrázolt figura, az anyag bánásmódja, a színek kohéziója összeforr. Azt is mondhatnánk, hogy ez egyfajta materialista festészet, mert a szomatikus hatások, és a tapintási ingerek által a festék anyaga és az ábrázolt illúzió kontrasztja biztosítja a feszültséget.

Mindezt még fokozza Könyv Kata sajátos szimbólumképző módszere, amelynek kettőssége adja hasonlóképp a feszültséget. Az egyik pólus a verbalizálhatatlan tárgyi metafora, a másik a túlságosan konkrét, provokatív aktualitás, melyben tisztán kiolvasható a társadalomkritika. Jelenlegi képzőművészetünkben szinte alig létezik olyan mű, amely közvetlenül reagálna a társadalmi és politikai problémákra.

A legtöbb reflexió is többszörös szűrőn át inkább a távolságtartó konceptuális hűvösséggel, vagy szociológizáló tudományoskodással inkább közömbösíti a problémát, nem vállalja a tisztán fogalmazott morális tartalmú megnyilatkozást. Könyv Kata őszinte állásfoglalása a humánus, pártatlan ember szemszögéből szembesít a valósággal, az aktualitásból kihámozza azt az epizódot, amelyet átdolgozva jelképpé formál.

Könyv Kata festészete egyszerre több irányba keresve, és sok megoldást találva egyre összetettebb, de a szintézisre törekvés által egyre tömörebb formanyelvet használ. Mondandója van akár a társadalmi, mint a szürreális tartalmakkal bíró csendéletein vagy az emberi belső értéket megjelenítő portréin. Zárszóként ismét idézem Gaál mestert, akivel együtt így ajánljuk Önöknek Könyv Kata művészetét:

Óvatosan a jövőbe tekintve súgom, hogy korunk festőkrónikása már megtalálta az alapot ahhoz, hogy a jelent bemutatva időtlen jelképeket hozzon létre. Fogadják Őt és munkáit szeretettel ? fejezte be megnyitóját Könyv István János. A megnyitón megjelent a sokak által nagyra becsült Mözsi-Szabó István festő, aki elszavalt egy Heine verset a művésznőnek. Azt hiszem, elmondhatom, hogy kellemes, baráti hangulat fogadta Könyv Katát első tolnai bemutatkozásán. Büszkék rá és visszavárják!