ZETApress

Közép-európai képzőművészek animációs filmjeiből nyílt kiállítás tegnap este 7-kor a Ráday utcai 2B Galériában. Ezen a kiállításon olyan képzőművészek munkáit láthatjuk, akik animációs technikákat is alkalmaznak műveik létrehozásakor.

A tíz művész öt kelet-európai poszt-szocialista országban élt vagy él: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Szlovákia. Minden országból két-két képzőművész egy-egy animációs filmje/animáció installációja és több esetben a hozzá kapcsolódó anyagok, mint fázisrajzok, figuratervek és más tárgyak lesznek láthatóak úgy, hogy egy mű a rendszerváltás előtti, egy pedig az azt követő időszakból való.

A politikai rendszer változásával, azzal azonban nem összefüggésben az animációs film technikája is megváltozott, az analóg formáról a digitálisra került át a hangsúly. Így az 1989-ig készült, a kiállítás anyagában szereplő animációs filmek analóg, míg az ezutáni alkotások digitális technika segítségével készültek el. A kiállítás célja egy, a film- és a képzőművészet határán mozgó médium bemutatása, mely nem vált önálló képzőművészeti műfajjá, mégis fontos, s a mai napig kevéssé feltárt terület.

Résztvevők

Háy Ágnes grafikus és animációs filmrendező. Formális művésztei képzésben nem részesült, mégis a magyar neoavantgarde egyik fontos alakjává vált. Szerzői kísérleti animációs filmjeit a BBS-ban, az ELTE Amatőr Filmklubban és a Pannónia Filmstúdióban készítette. 1986-ban Londonba költözött, itt él és dolgozik máig.

Waliczky Tamás 1968-tól kezdett el rajzfilmeket készíteni, ezt követően festőként, illusztrátorként és fotósként tevékenykedett. 1983-ban kezdett el számítógépes alkotásokat létrehozni. 1992-ben a karlsruhei ZKM médiaművészeti központ vendégművésze, 1997-től vendégprofesszor, majd 2005-től professzor a saarbrückeni képzőművészeti főiskolán. 1989-ben elnyerte az Ars Electronica fődíját computer grafika kategóriában.

David Mozny Brnóban, Csehországban él és dolgozik. Vizuális műveit számítógép segítségével hozza létre. A Masaryk Egyetem új média tanszékének tanára. Gyakran Vj-ként lép fel ? tudtuk meg a Ferencvárosi Fesztivál záróeseményén.

Frantisek Skala szobrász, festő, gyermekkönyv-illusztrátor, zenész és táncos. Fafaragónak tanult a Prágai Iparművészeti Szakközépiskolában 1971 és 1975 közt. 1976 és 1982 közt a Prágai Iparművészeti Főiskolán film és televíziós grafikát tanult. Alkotói munkájával a Nemzetközi Karlovy Vary Filmfesztiválon, mint a Tros Sektos csoport tagja díjazásban részesült. 2004-ben a legrangosabb kortárs kiállítótérben a Rudolfinumban mutatja be szobrait, festményeit, installációi.

Mariola Brillowska Lengyelországban született, ma Hamburgban él és dolgozik. Hamburgban végezte a Képzőművészeti Egyetemet. 1988 óta készít animációs filmeket és anarchista színházi előadásokat rendez. A képzőművészet területén is aktívan dolgozik grafikusként, performerként. A hamburgi egyetem tanára.

Stefan és Franciszka Themerson 1920-as évek végén találkoztak Varsóban, 1931-ben összeházasodtak. Lengyelországban máig a harmincas évek avantgardjának legmeghatározóbb filmeseiként tartják őket számon. A művész házaspár 1938-ban Párizsba költözött, ahonnan a háború kirobbanásakor Franciszka Londonba menekült, ahova Stefan két év múlva követte. Közösen alapították a Gaberbocchus Kiadót, mely olyan fontos irodalmi műveket jelentetett meg elsőként mint Jarry Übü Királya.

Robert Seidel a weimari Bauhaus Egyetemen tanult, ezt követően kezdett el absztrakt animációs filmeket készíteni. Filmjei olyan múzeumokban kerültek kiállításra mint antwerpeni Királyi Képzőművészeti Múzeum, a karlsruhei ZKM. Filmjei többek között a linzi Ars Electronicán is vetítésre kerültek. Első díjat nyert experimentális szekcióban az Ottawai Nemzetközi Animációsfilm Fesztiválon.

Lutz Dammbeck festő, grafikus, saját szerzői animációs és experimentális filmjeinek rendezője és megvalósítója. Lipcsében tanult, a Grafikai és Könyvművésztei Főiskolán grafika szakon. Animációs filmjeinek egy részét a DEFA Stúdióban készítette. A drezdai és a hamburgi művészeti főiskolákon is tanított. 2005-ben elnyerte a Käthe Kollwitz-díjat.