Virágból szőtt élet
Március 29-én ünnepelhettük Csapody Vera születésének százhuszadik évfordulóját. A természettudományokkal foglalkozó, a természettudományok iránt érdeklődő emberek számára neve jól ismert, a magyar botanika egyik kiemelkedő alakja volt.
A Kárpát-medence növényvilágát megörökítő mintegy 10?12 ezer színes vízfestménye, 14-15 ezer tusrajza hetven éven keresztül középiskolai természetrajz-könyvek (pl. Simon Tibor ? Csapody Vera: Kis növényhatározó), természetjárók, műkedvelő és hivatásos botanikusok kézikönyveként ismert művek (pl. Jávorka Sándor?Csapody Vera: Erdő-mező virágai) illusztrációja.
Egyik legnagyobb műve a Jávorka Sándorral 1929 és 1934 között közösen készített A magyar flóra képekben (Iconographia Florae Hungariae), amely 4238 tusrajzon a teljes magyar flórát bemutatja. Az Akadémiai Kiadó 1975-ben majd 1991-ben a művet újra kiadta. A mű nagy része tusrajzokat tartalmaz, csak 40 színes tábla egészíti ki a kötetet. Csapody Vera, a botanikusok Vera nénije azonban egy példányt a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára részére kiszínezett. Ez a kötet azóta is a múzeum féltett kincse.
Mindig élő növény alapján dolgozott, semmit nem változtatott azon, amit látott. Vonalvezetése tiszta, a legapróbb részletekre kiterjedően is szakmailag megbízható, akvarelljei az árnyalati részleteket és a botanikai szempontból lényeges morfológiai bélyegeket egyaránt tartalmazzák. Nem tartotta magát művésznek, csak a természet alázatos másolójának. Saját vallomása szerint: Az én hivatásom, hogy másoljam le a természet szépségeit. Mindegyiket, amennyire csak lehetséges.
Csapody Vera emlékkiállítás
A botanikai illusztrátor munkásság azonban Csapody Vera életének csak egyik, bár a leghosszabb fejezete. Kimagasló munkásságú orvostanár apa és művészet iránt fogékony édesanya nyolc gyermeke közül a legidősebb. 1890. március 29-én született Budapesten. A természettudományok érdekelték elsősorban, így természetes volt számára, hogy egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen, matematika-fizika szakon végezte. Indexében olyan aláírások szerepelnek, mint báró Eötvös Loránd világhírű fizikus, az egyetem későbbi névadója is.
A diploma megszerzése után ? édesapja halála miatt ? nem vállalhatta el a rendkívül megtisztelő, de díjtalan gyakornoki állást, középiskolai tanár lett. 1916-tól a Sacré Coeur (Szent Szív Társaság) apácarend Sophianum nevű intézetében tanított majdnem 25 évig, majd az intézet igazgatónője lett. 1948-ban az államosítás során posztjáról elmozdították, tanári pályafutásának vége szakadt. A Vallomás életemről című rádióriportban 1964-ben így nyilatkozott: ? Szerettem tanítani. Szerettem növendékeimet, hivatással foglalkoztam velük. Hajdani tanítványai odaadását szeretettel és bizalommal viszonozták, visszajártak hozzá élete utolsó napjaiig.
A Magyar Természettudományi Múzeum emlékkiállítással tiszteleg Csapody Vera az ember, a tanár és a botanikus emléke előtt. A tárlat április 28-a és július 29-e között látogatható a múzeum kiállítási épületében a józsefvárosi Ludovika tér 2-6. szám alatt, az állandó kiállításra érvényes jegyárakkal és kedvezményekkel.
