ZETApress

hírportál

Sisi tükrébe nézhetünk

Sisi piperetükre a májusi Hónap kincse. Müncheni aukción került a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába az ezüstkeretű használati tárgy – tudtuk meg a koradélutáni sajtóbemutatón.

Az 1800-as évek végén, gyümölcsfából készült, gazdagon díszített ezüst piperetükör a májusi Hónap kincse. Tetején, Sisi monogramja fölött, a császári korona is látható, emiatt kiemelt helyen, a császári birtok ceremoniális hálószobájában állhatott. A szépségápolási rutinjairól legendásan híres Sisi piperetükrét egy német árverésen vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum és egy hónapig megtekinthető az intézmény Széchényi-termében.

Uralkodóinknak sokszor alakját, vagy arcát sem ismerjük, ám akadnak olyanok, akiknek vonásain és jellemén kívül szépségük és megjelenésük titka, vagy annak kellékei is fennmaradtak. Egyértelműen ilyen Sisi, I. Ferenc József magyar király felesége, akinek hajápolási praktikáiról, hajkoronájának dússágáról és bőrápolási szokásairól nemcsak írott vagy képi emlékek maradtak fent, de tárgyak is őrzik a királynéi szépségrutin emlékét, mint például ez az udvartartás számára készített, gyönyörűen megmunkált, ezüstkeretű tükör, amelyet a múlt esztendőben vásárolt meg egy müncheni árverésen a Magyar Nemzeti Múzeum. Fotóink Lantai József felvételei.

L. Simon László elmondta, folyamatosan gyarapodik a Nemzeti Múzeum gyűjteménye, így hónapról hónapra olyan nagyszerű kiállítási tárgyakat, történelmi emlékeket tudunk bemutatni, mint Sisi piperetükre. A főigazgató hangsúlyozta, a Nemzeti Múzeum legfontosabb feladata, hogy ezeken a tárgyakon, emlékeken keresztül járuljon hozzá nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához.

Sal Endre, a Mandiner főmunkatársa beszédében gratulált a Nemzeti Múzeumnak ahhoz, hogy az aukción sikerült megszerezni Sisi piperetükrét. Mint mondta, a Nemzeti Múzeum értéket ment, a Mandiner pedig értéket teremt.

Tükröm, tükröm…

A májusi Hónap kincse 1872 után készülhetett, tehát biztosan nem esküvői ajándék volt. A keret vésett, rátett királynéi monogramja fölött a császári korona is szerepel, ez alapján a tükör a császári birtok ceremoniális hálószobájában állhatott. Erzsébet királyné bécsi, hofburgbeli lakosztályában ma is látható az az egyszerűbb kivitelű készlet, amely a királyné napi szépségrutinját szolgálhatta.

Szentkirályi Alexandra köszöntőjében elmondta, hogy Erzsébet királyné Sisi ugyan nem magyarnak született, mégis képviselte a magyar nemzetet, ez példaértékű lehet számos politikusnak napjainkban. A kormányszóvivő emlékeztetett arra is, hogy a minap átadott Néprajzi Múzeum előtt 1906 óta nem épült múzeum Budapesten. Magyarországon az elmúlt években a kulturális reneszánsz időszakát éljük, a kormányzat 500 milliárd forint feletti összeggel támogatta a kulturális beruházásokat.

A műtárgy Josef Carl Klinkosch (1822-1888), a bécsi udvar egyik elismert szállítója jegyeit viseli, aki a XIX. század közepének egyik legfontosabb ötvösmanufaktúráját vezette. 1869-ben már egyedüli tulajdonosa lett a cégnek, ekkortól használta az ezen a tükrön is látható mesterjelzést. A keret a XVIII. század ’30-as éveiben készült, francia hullámos keretelésű tükröket követi, szerkezete a kora újkortól ismert módon készült. Polírozott diófa alapra szerelték rá apró ezüstszegecsekkel az előoldalra a fa magnál kissé nagyobb, öntött, cizellált, vésett ezüstkeretet. A hátoldalon a kitámasztást szolgáló fa csuklókat karéjos szélű ezüstlemezek rögzítik. Sisi piperetükre egy hónapig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében.

Szóljon hozzá!