ZETApress

hírportál

Jó volt a flódni

Jó lesz a bólesz – Zsidó étkezéskultúránk a török hódoltságtól 1945-ig címmel nyílt kiállítás tegnap 17 órakor Óbudán a Korona téri Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A november 27-én vasárnapig látható tárlatot dr. Kisbán Eszter, a Pécsi Tudományegyetem emerita professzora nyitotta meg.

Kurátorok: Saly Noémi és Körner András. Projektkoordinátor: Fehérváriné Tóth Helga. A kiállításhoz kapcsolódóan a múzeum kiadta Körner András: Jó lesz a bólesz. Magyar zsidó gasztrotörténeti tanulmányok című könyvét, melyet április 12-én kedden 17 órakor mutattak be a múzeumban.

Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár, Csányi5, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Hungarian Jewish Museum and Archives, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Carmel Étterem. A megnyitón a finom borok mellé A Flódnis is bemutatásra került.

A zsidó konyha fontos részét képezi a magyar gasztronómiának. A kiállítás a magyarországi zsidó gasztronómiatörténet forrásait állítja a középpontba: szakácskönyveket, kéziratos receptgyűjteményeket, tárgyakat és dokumentumokat, amelyek segítségével bepillanthatunk a hagyományos zsidó étkezési kultúra hazai történetébe.

Európában a XIX. század második felében csak az Orosz Birodalomban élt több zsidó, mint Magyarországon, és Varsó után Budapesten volt a legnépesebb városi zsidó közösség, ezen belül is különösen sok középosztályi család – a szakácskönyvek legfontosabb célközönsége. Ők egyfelől szerettek volna igazodni a hozzájuk hasonló szinten élő keresztényekhez, de ugyanakkor megtartani vallásuk parancsait, köztük a kásrutot, az étkezés szigorú szabályait is.

Kevésbé köztudott, hogy a XIX. századi magyarországi zsidó kultúra nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű része a gasztronómiai irodalom. Németország mellett hazánkban publikálták az egyik legkorábbi zsidó szakácskönyvet 1840-ben. Pesten adták ki a világ első héber betűs szakácskönyvét 1854-ben. Világviszonylatban harmadikok vagyunk a kiadott korai zsidó szakácskönyvek számát tekintve. A fennmaradt jelentős számú szakácskönyvek feldolgozása lehetővé teszi a magyar zsidó gasztronómiatörténetnek alaposabb megismerését.

Egy szakácskönyvből vagy receptfüzetből nagyon sok minden megtudható azokról, akiknek készült, szerencsés esetben azokról is, akik írták és ténylegesen használták. Az itt látható anyag legkevésbé látványos, mégis legértékesebb része az a hat magyar kiadású XIX. századi munka – köztük a világ legelső héber betűs szakácskönyve -, amelyek már ritkaságuknál fogva is megérdemlik a figyelmet. Így együtt még soha nem szerepeltek, ahogy olyan kiállítás sem készült még Magyarországon – de talán máshol sem -, amelyik a gasztronómiai kultúrának ezzel az érdekes, mindeddig jórészt feltáratlan részterületével foglalkozott volna.

A kiállítás nem jöhetne létre Körner Andrással való együttműködés nélkül. Ő napjaink magyar zsidó étkezéskultúrájának legjelentősebb kutatója, aki a témában már több könyvet is írt. Számára a szakácskönyvek olyan kulturális tárgyak, melyek forrásai a zsidó otthoni élet történetének, általuk a zsidó társadalomtörténet egy újabb szelete tárul fel.

A neves szakember a kiállítás külső kurátora és egyben tárgyi adományozója, aki dédanyjának 1869-től 1930-ig vezetett kéziratos receptgyűjteményét és más vendéglátás-történetileg unikális gyűjtését, családi emléktárgyait a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak adományozta 2021-ben. Most először lesznek láthatóak ezek a nagyközönség számára.

Körner korlenyomatainak köszönhetően nemcsak a gasztronómiatörténetben kedvelt ünnepekről (ünnepi szokások, ételek, terítékek) lesz szó, hanem az eddig ismeretlen zsidó hétköznapok is fókuszba kerülnek. Mindez a kiállításban enteriőr formájában jelenik meg, ahol központi szerepet tölt be.

A kiállítás célja felkelteni az érdeklődést a zsidó gasztronómia iránt, felhívni a figyelmet a világviszonylatban is jelentős magyar zsidó szakácskönyvekre, mint nemzeti kincseinkre. Bepillantást nyújtani a zsidó kultúrába, a zsidó ember hétköznapjait és ünnepeit átszövő bonyolult vallási szabályrendszerbe.

Szóljon hozzá!