ZETApress

hírportál

Budavári újjászületés

Megnyílik az újjászületett Szent István-terem. A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját a Nemzeti Hauszmann Program keretében a Várkapitányság végzi – tudtuk meg a délutáni sajtóbejáráson. Fotóink Katona Lucia felvételei.

Többéves munka eredményeként augusztus 20-án péntektől látogatható a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobája, a Szent István-terem. A helyiség és a hozzá tartozó kiállítás megtekintése augusztusban ingyenes.

A terem története

Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett terem a magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt a XIX-XX. század fordulóján. A dualizmus korának meghatározó magyar építésze Hauszmann Alajos volt, akinek köszönhetően a Budavári Palota a XX. század elejére Európa egyik legrangosabb uralkodói épületegyüttesévé vált, és belső terei is királyi rezidenciához méltók lettek.

A Szent István-terem belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a termet, melynek berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. A terem helyet adott udvari eseményeknek, de hivatalos körséta keretében látogatható volt a közönség számára is.

A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, s másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.

A helyiségnek otthont adó épületrész a második világháborúban bombatalálatot kapott és teljes belső kialakítása megsemmisült. Az ötvenes években a födémektől kezdve a falakon át az ablakokig a termet teljesen átalakították, múzeumi irodát és metszettárat helyeztek el benne, újjáépítése fel sem merült.

A terem újjászületése

A Nemzeti Hauszmann Program megvalósítása során az értékteremtés mellett az értékmentés is kiemelt feladat. A teremnek helyet adó épületrész 2019-ben kezdődő falkutatása során értékes tárgyi leleteket, korabeli épületrészleteket találtak, melyek segítették az eredeti állapotok pontosabb visszaállítását. Anjou-kori töredékek, Hauszmann-kori oszlopok és faldíszítések kerültek elő, ezek közül több ma az eredeti helyén látható. A régészeti feltárást követték a teremnek helyet adó déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatai, amelyek 2021 februárjára fejeződtek be. A 2021. márciustól-augusztusig tartó időszakban a századforduló legjelentősebb történelmi termének belsőépítészeti kialakítása történt meg az eredeti tervek, archív felvételek és korabeli mintadarabok alapján.

Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át gőzerővel dolgoztak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az alkotásban. Pécstől Pápáig hét szakma kiválósága, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott az eredetivel megegyező rekonstrukción.

A terem különlegességei

Egykor Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, az ország legnagyobb kandallója. Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készítették el az eredeti alkotás hű mását. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120-féle elemből és összesen 611 darabból áll. A kandalló főpárkányán álló, önmagában is tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor kifejező erejét eredetileg Stróbl Alajos alkotta meg.

A terem falait a Roskovics Ignác festőművész képei alapján készített tíz darab Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak. Szent Imre, I. Béla, III. Béla, IV. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, II. Endre, III. Endre, Szent Erzsébet, Szent Margit alakja is megjelenik a teremben. A terem nyugati és keleti rövid oldalán nyíló ajtók fölött Roskovics festményei alapján készült szupraport-képek láthatóak. Az egyiken Szent István megkoronázását és az államalapítást ábrázoló kompozíció szerepel, míg a másikon Szent István és Szent Gellért a kereszténységet hirdeti.

A terem leginkább meghatározó anyaga a fa, amely a padlót, a mennyezetet és a falakat borítja. A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat eredetileg egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak.

A helyiség világításához több évnyi tervezés és formába öntés után három különleges, egyenként 150 kg súlyú csillár is felkerült a terem mennyezetére. Az eredeti csillárok és falikarok Kissling Rudolf gyárában készültek, alig néhány minta és archív fotó maradt fenn, melyek alapján a szakemberek rekonstruálták a világítótestek makettjeit, a díszítő üveg-, drágakő- és fémelemeket. A terem különleges megvilágítását az összesen kilencvenkét darab, ún. Szent István-izzó tökéletes másolata biztosítja. A végleges formába öntött csillárok és falikarok minden eleme megegyezik az eredetivel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is meg kell felelniük. A terem újratervezője Angyal Tibor, az újjáépítés művészeti szakértője dr. Rostás Péter.

Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat

A Szent István-teremhez a látogatók egy kiállításon keresztül jutnak el, amely bevezetésként szolgál. A tárlat izgalmas formákon keresztül teremt lehetőséget arra, hogy a látogató újragondolhassa kapcsolatát a régmúlt értékeivel – így válhat emlékezetes élménnyé felnőttek, diákok és kisgyermekes családok számára egyaránt. A kiállítás bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe.

Szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban született alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Megcsodálható Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermája is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.

A kiállítás részeként Havadtőy Sámuel világhírű magyar képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt Intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában az Intelmek mondatai kifejezetten aktuálisnak hatnak. A kiállítás kurátora Gulyás Gábor filozófus, esztéta.

A Budavári Palota megújulása folytatódik

A Szent István-terem újjáépítése próbafeladatnak volt tekinthető a Várkapitányság szakemberei számára. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-teremnek a helyreállítása után folytatódik a palotaegyüttes teljes külső és belső felújítása.

Szóljon hozzá!