ZETApress

hírportál

Cukrászda fényképalbummal

Királynői cukrászat Palotanegyedben: Auguszt Cukrászda nyílt a Múzeumkertben. Apponyi Geraldine emlékét örökíti meg a délelőtt megnyitott új Auguszt Cukrászda, amely az egykori albán királyné nevét viseli. A 150 éves múltra visszatekintő családnak ez a negyedik budapesti üzlete.

Köszöntőt mondott Varga Benedek. a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Arian Spasse albán nagykövet. Beszédet mondtak Auguszt-Arató Flóra és férje: Perge-Oláh Norbert tulajdonosok. A cukrászdát Kozma Imre atya, Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója szentelte meg. KL-fotóink Katona Lucia, LJ-fotóink Lantai József felvételei.

Auguszt Elek mesterlevéllel a zsebében pont jókor, 1870-ben érkezett Balassagyarmatról Budára épp’ három évvel a három városrész: Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt, a fellendülés időszakában. Egy pici tabáni, földszintes házban indította meg cukrászatát. Ebben a kis boltban – amely mögött a család lakása volt – készült fia, a 21 éves József az 1896-os Millenniumi Kiállításra. Az ifjú Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot a kor szokásának megfelelően. Mikor visszatért Budára, átvette közben megözvegyült édesanyjától az üzlet vezetését és idevette ifjú feleségét is. A fiatalok 1916-ban Krisztinaváros szívében új üzletet nyitottak. Az akkori vidékies és elmaradott Budán nagy merészségnek tűnt pazarul berendezett, elegáns, gázvilágításos üzletet nyitni.

Fiuk, Auguszt Elemér késői gyerek volt. A baráti Hauer cukrászdában töltötte inaséveit, majd őt is külföldre küldték tanulni. Londonban és Lisszabonban töltött éveket. A háború és az ostrom alatt a Krisztina téri ház találatot kapott és romba dőlt. Auguszt Elemér orosz hadifogságba került. Az ő édesapja a romok alól kimentett és félig újjáépített cukrászdát újra megnyitotta, amit hamarosan a hazatért fia átvett. Feleségül kérte Resetka Olgát, akinek olasz kávét áruló eszpresszója volt a mai Ferenciek terén.  Mind a két üzlet államosítása után, 1951-ben az egyik hajnalon marhavagonokba rakták az akkor már háromgyerekes családot, és kitelepítették a Borsod megyei Taktaszadára. 1954-ben a család visszaköltözhetett Pestre. Az 1956-os forradalmat követően Resetka Olga és Auguszt Elemér végre újra önálló üzletet nyithattak Budán a Fény utcai piac mellett.

Az új generáció, fiuk, Auguszt József személyében 1988-tól irányítja a cukrászdát. Az üzlet bővítése mellett a süteményválaszték is jelentősen növekedett. Új termékeket vezetett be, amelyek a mai élet táplálkozási szokásait követik, mégis megtartják a híres Auguszt-termékek magas minőségét. 1993-ban, lányuk, Auguszt Olga Pesten is üzletet nyitott a Kossuth Lajos utcában. Az eldugott kis üzletben már ülve is fogyaszthatók a finomságok, s a hangulatot régi bútorok, családi emlékek, fényképek teszik meghitté. 2001-ben a farkasréti Sasadi úton nyitott új üzletet egy kertes családi házban a női ág. 2011-ben az Auguszt család cukrász művészetének Magyar Örökség Díjat szavaztak meg. 2019-ben Auguszt Olga a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

A Múzeumkert Geraldine Cukrászdája olyan üzlet, amely ötven év elteltével, érezteti azokkal, akik nem látták a híres Hűvösvölgyi Auguszt Pavilont, vagy már csak halványan, esetleg szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből emlékeznek rá, hogy milyen is volt az Auguszt egykori világa. A vendégek kiülhetnek a kertbe, s hatalmas gesztenyefák árnyékában kortyolgatják azt a különleges forró csokoládét, amit már dédszüleik is fogyaszthattak egykor, és majszolgatni azokat az ízletes süteményeket, amelyekkel immár 150 éve kényezteti a budapestieket az Auguszt.

A múzeumkerti üzlet névadója Apponyi Geraldine (1915. Budapest – 2002. Tirana), Albánia első és máig utolsó királynéja, aki legendás házasság kötése előtt 1937-től gróf Zichy István igazgató jóvoltából az intézmény munkatársa volt. További részletek a Geraldine – Magyarország fehér rózsája című kiállítás 2017. október 18-ai megnyitója kapcsán idekattintva olvashatók.

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára ajándékba kapja Apponyi Geraldine albán királyné egykori ügyvédje, dr. Hunyor Imre fényképalbumát. A kék bőrkötésű, borítóján Geraldine és Zogu miniatűr kettős portréját és a házasságkötés dátumát tartalmazó, tetején Szkander bég kosfejes sisakjának stilizált motívumával díszített esküvői emlék-brossal megtűzött fényképalbum több mint kétszáz, jellemzően kisméretű fotográfiát tartalmaz. A felvételek a tiranai ceremónia és a kísérő programok mozzanatait, résztvevőit, valamint a magyar vendégek autókonvojának hazaútját örökítik meg Bojár Sándor fotóriporter, részben pedig egy amatőr fotográfus kamerájának tolmácsolásában. Az album tartalmát a házasságkötés jogi hátterének tisztázásában és az esküvő megszervezésében jelentős szerepet vállaló dr. Hunyor Imre állította össze és őrizte meg. Minthogy az egyes történésekről és Geraldine lelkiállapotáról a hazai médiának rendszeresen adott interjúkat is, fényképalbuma az egyik leghitelesebb képes forrásunk az eseményről.

2019-ben a Magyar Nemzeti Múzeum a magyar-albán kulturális évad során, az Albán Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködve Tiranában is megrendezett egy kiállítást A Fehér rózsa – Geraldine címmel. A családtörténeti vonatkozásokra összpontosító időszaki tárlaton ugyanez az album már kizárólag digitálisan került levetítésre. A tárlat után az ügyvéd leszármazottjai, Piazza-Hunyor Katalin és Piazza-Georgi Barbara úgy döntöttek, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának ajándékozzák a pótolhatatlan emléket. A megjelenésében és tartalmában egyaránt szerethető, jelentős műtárgy ünnepélyes átvételére délelőtt került sor a múzeumban a tulajdonosok és Varga Benedek főigazgató jelenlétében, a Geraldine-ról elnevezett múzeumkerti kioszkban nyíló új Auguszt Cukrászda megnyitója kapcsán.

Szóljon hozzá!