ZETApress

Lengyel Péter 70 – Művésztanár az Ipoly mentéről című kiállítás nyílt tegnap 17:30-kor a Deák téri Evangélikus Országos Múzeumban. Harmati Béla László múzeumigazgató köszöntője után az Evangélikus Kántorképző Mandák-kórusa Weöres Sándor Kodály Zoltán mesternek 15 évesen írt Öregek című megzenésített versét adta elő.

Az október 15-én vasárnapig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható tárlatot H. Szilasi Ágota művészettörténész nyitotta meg. Elmondta, hogy Lengyel Péter 1950. május 11-én született Balassagyarmaton, tősgyökeres Ipoly-partiként. Már a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjaként felfigyeltek szülei és tanárai a kivételes kézügyességére, jó térlátására, kifejező ábrázolásmódjára. Az iskolai évek alatt növekedett bölcsességben, sok hasznosítható ismeretet szerzett a rajzolás, festészet terén.

A művészetek iránti vonzalmát a középiskolában csillapíthatatlan alkotóvágy követte, melynek pallérozgatásában, megszilárdításában Farkas András festőművész, a Szántó Kovács János Gimnázium rajztanára jeleskedett. A szárnyait bontogató tehetség mestere műveiben megfogalmazódó és tanító szavaira mindig magasra emelt tekintettel figyelt. Kedves tanárával gyakran járták Palócföld erdőit, mezőit, együtt utaztak ki a szomszédos falvakba, hogy a munkában megfáradt, tisztességes életutat bejárt idősödő emberek arcvonásait vagy a táj látványában gyökerező léleknyugvást tükröző színkompozíciót megfigyelve, azt az alkotóterembe megtérve, vászonra illeszthessék.

Alig múlt el 17 éves az ifjú festő, amikor a megyei tavaszi tárlaton kiállított képei sikert arattak. Művészi tevékenysége, az alkotásra fordított jelentős idő ellenére remekelt a tudományokban is. Kedvenc tantárgyának, a földrajznak kiváló ismerője és tudója volt: a középiskolai tanulmányi versenyen országos 3. helyezéssel tüntették ki.

Lengyel Péter korai életszakaszában megjelent vonzódása kiteljesedéseként 1972-ben az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola rajz-földrajz szakán szerzett tanári képesítést. Tanulmányai közben, 1970-ben a Károlyi Mihály Alapítvány támogatásával hat alkotása szerepelt egy dél-franciaországi tárlaton. A kiállításra ajánlott képek kiválasztásában a kuratórium olyan neves egyéniségei vettek részt, mint Kondor Béla, Gross Arnold és Barcsay Jenő. Két évig a Zánkai Úttörővárosban dolgozott grafikusként.

Szülővárosába visszatérve pedagógusi munkáját az Ifjúság Útjai Általános Iskolában kezdte meg. (Jelen sorok írója 1967-ben ott fejezte be, míg Zmesi fiam 1984-ben ott kezdte el az általános iskolai tanulmányait.) 1992 óta a Dózsa György Úti Általános Iskolában tanított, 1995-ben Horváth Endre-díjat kapott. 2001-ben óraadóként bekapcsolódott a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola nevelőtestületének munkájába. 2002 óta szakkörvezetőként az Őrhalmi Általános Iskolában is tevékenykedett. 2004-ben Balassagyarmatért Emlékérmet kapott. Önálló kiállításain az alkotásai között diópác, tusrajz, tollrajz, akvarell és olajfestmény is található.

A nyugdíjas művész-tanár minden feltűnést mellőzve, csendben él Balassagyarmaton. Ipoly úti házában nagy a nyugalom, a család boldogan éli hétköznapjait. A megnyitóra is családjával érkezett. A járványra való tekintettel húszasával mehettünk a pincebeli kiállítótérbe, ahol a maszkviselés kötelező volt. Az udvaron várakozókat pogácsával és borral vendégelték meg a házigazdák.