Torday Emil nyomában jártak
Rajtunk a sor, hogy aki annyit dolgozott s annyi fáradhatatlan munkás esztendőt áldozott a magyar tudományosság hírnevéért, írt, szónokolt és cselekedett szomorú sorsra jutott hazájáért, hogy barátokat szerezzen nekünk a nagyvilágban ? kegyelettel őrizzük meg emlékét ? írta Halász Gyula Torday Emilről 1936-ban Öt világrész magyar vándorai című művében.
Torday Emil (1875-1931) Afrika-kutató 1900-1909 között három jelentős kutatóutat bonyolított le a Kongó-medencében. Utolsó útjának századik évfordulóján, 2009 nyarán expedíció indult a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy Torday Emil egykori útvonalának egy részét bejárja ? tudtuk meg a tegnap esti kiállítás-megnyitón a Néprajzi Múzeumban.
Az expedíció sikeresen eljutott azokhoz a népcsoportokhoz és helyszínekre, ahol Torday legkiemelkedőbb kutató- és gyűjtőmunkáit végezte. Az expedíciót Lóránt Attila fotográfián, Reisinger Dávid mozgóképen dokumentálta. Szilasi Ildikó, a csapat vezetője antropológusként tett megfigyeléseket, valamint tárgyi gyűjtőmunkát végzett Charles Ngwabwanyi Kunda kongói antropológus közreműködésével. Az expedícióval tartott Fábry Sándor is.
A 100 év azonosság, 100 év változás ? Torday Emil nyomában Kongóban című kiállítás tartalmát Torday Emil XX. század eleji kutatóútjain, valamint a 2009 nyarán megvalósult Torday?Kongó-expedíció során készített dokumentációk és fotográfiák adják. A kiállítás témáit magas művészi színvonalú archív és jelenkori fotográfiák és rövidfilmek, valamint tárgyi illusztrációk és szövegmagyarázatok teszik tartalmassá.
A kiállításból a néző képet kaphat Torday Emil életéről, munkásságáról. Megértheti, miért volt kiemelkedő és újító szemléletű kutató a maga korában. Bepillantást nyerhet a kongói Kuba Királyságba, a búsongó, bunda, lele népcsoportok kultúrájába vagy a boszorkánybörtönbe. Megtudhatja, miért titkos a pende művészet, és hogy vajon ki a legjobb gitenga. A kiállítás megtekintése során a látogató mindezt száz év távlatából teheti meg, a Kongói Demokratikus Köztársaság Belgiumtól 1960-ban való függetlenné válásának ötvenedik évfordulóján.
A kiállítás alkotói: Szilasi Ildikó antropológus, Lóránt Attila fotográfus, Reisinger Dávid operatőr. A kiállítás mától február 28-ig hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig tekinthető meg, március 1-jétől 4-ig pedig naponta 10-től 20 óráig. A kiállításról és a Torday?Kongó-projektről a weboldalon olvashatunk.
S hogy mi lesz a sorsa a képeknek a kiállítás után? Attila újabb többnyelvű fotóalbum kiadására készül, míg a szöveget Ildikó írja hozzá. Az ifjú hölgy a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, de disszertációját nem ebből írja. Attila korábbi fotóalbumát mi is bemutattuk. Idén nem készül külföldre, rendszereznie kell a felhalmozott anyagot. Jövőre talán Kazahsztánba megy.
Dávid négy ötperces kisfilmje látható a kiállításon. Tervezi, hogy tévéfilmmé gyúrja össze az anyagot, s ebben az egyik csatorna is partner. Még zajlanak a tárgyalások, ezért többet nem akart mondani. A most zajló 41. Magyar Filmszemle Dokumentumfilm kategóriájában időhiány miatt nem tudott részt venni, de jövőre talán szerencsét próbál a kongói filmjével.
