ZETApress

hírportál

Andrássy úti centenárium

100 éves a múzeumHolnaptól 2020. augusztus 30-án vasárnapig látható a Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című kiállítás az Andrássy út 103-ban – tudtuk meg a délelőtti sajtóbejáráson dr. Fajcsák Györgyi és Hársvölgyi Virág kurátoroktól.

A centenáriumi évébe lépett Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 150 éves gyűjteményének legjavát mutatják be egy éven keresztül látogatható új kiállításukban. A délután nyíló tárlat sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.

Jelen kiállításuk – az időszaki cserékkel együtt – több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a különböző korszakok, lehetőségek és gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait. A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál negyedéves cseréket iktatnak be. Egyúttal megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a XX. századi magyar és világtörténelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzuk a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét – egyedi lehetőséget teremtve a látogatónak, hogy a XX. század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhassa újra.

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó optikus, a Fulnekről származó, magát büszkén magyarnak valló Hopp Ferenc 1919-ben a magyar államra hagyományozta négyezer darabos műgyűjteményét, valamint Andrássy úti villáját, hogy az a későbbiekben az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését. A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai (Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtése), továbbá jelentős műgyűjtők (Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó, Ágai Béla, stb.) szerzeményei is bekerültek. A gyűjtemény hozzáértő rendszerezése és osztályozása, a szakszerű muzeológiai munka és az igazgatók külföldi kapcsolatai is nagyban hozzájárultak, hogy a múzeum harmincezer darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításukon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt VII. századi ülő démonfigura.

Szóljon hozzá!