ZETApress

hírportál

Megfelelt a Napnak

Megfelelt a Napnak 2Ballai László egy bő évtizede foglalkozik Magyarország szabadságának, és általában a szabadságnak mint lelkiismereti, individuális és szerelmi problémának a megismerésével, elsősorban az érte folytatott állandó küzdelem folyamatát vizsgálva. Hunyadi Mátyást és korát bemutató Megfelelt a Napnak című kötete 2. kiadásban jelent meg nemrég.

Mátyás király olyan ellentétek feloldására vállalkozott, mint a hazánk széttöredezettsége és a függetlenséget biztosító központosított állam egysége, a Magyarország és szomszédjai, az uralkodói személye és az országnagyok, végül a közte és Beatrix között feszülők. Működését saját kortársai igen eltérően ítélték meg, a bonfinis országépítő és hadvezéri géniusza iránti lelkesedéstől, a legkülönfélébb bírálatokig, amelyekkel nyugati háborúit, a nemesi köztársaság megszüntetését, a lakosságra nehezedő adópolitikáját, pazarlónak bélyegzett udvartartását és mecénási tevékenységét illették. Halála után azonban, a későbbi állapotok tükrében fényesen felragyogott műve.

Mire utal a könyv címe? – kérdezték Szabadság-regényeinek 2008-as Hunyadi-pályázatnyertes művéről.

B.L: Mátyás az általa alkotott rendnek – amelyet zsenialitása tartott össze – úgy állt a középpontjában, ahogyan a Nap a Naprendszerében.

Ehhez képest a regény a Nap kihunytával, Mátyás halálával indul – és azzal is zárul. Mi történik a kettő között?

B.L: Megvalósul Mátyás király nagy ívű életműve, amelynek eredményeképpen helyreáll az ország területi integritása és védekezőképessége, megerősödik az állam és a törvényesség, valamint felvirágzik egy európai színvonalú kultúra.

Több elbeszélő is megszólal a történet folyamán. Hogyan születtek ezek?

B.L: A narrátor személyének igen közelállónak kell lennie a főhőshöz, mint esetünkben Janus Pannoniusnak, majd a halálát követően Ilkusi Mártonnak, Mátyás asztrológusának, akit eredetileg Janus kért fel a pozsonyi egyetem professzorául. Az asztrológus reflexióin keresztül végül maga Mátyás király is megszólal.

Mátyás király az egyik, ha nem a legismertebb magyar történelmi alak. Miben ad többet vagy mást ez a könyv a mai olvasónak, mint amit eddig is megtanultunk róla?

B.L: Az uralkodó politikai módszertana, háborús stratégiái, belső motivációi és a történelmi tények lehető legteljesebb bemutatására törekedtem. A kort nem filmszerűen láttatom, hanem olyannak, mintha benne élnénk. Belebújtam a király figurájába, és ezt az olvasók is megtehetik, mint ahogy a múltból kiolvashatják a jövőt is, hiszen a XV. században már megjelennek azok a törésvonalak, amelyek mentén majd szétreped a Kárpát-medence.

Volt-e alkalma az olvasóival beszélgetni a könyvélményükről? Milyenek a reakciók?

B.L: Az első olvasóm, Bodnár György irodalomprofesszor regényemet, a 2008. évi Hunyadi-pályázat győztes művét értékelve így fogalmazott: Minden részletre kiterjed, s az összefüggéseket és a jellemeket is meggyőzően emeli ki. Nagyon jó a stílusa. A Molyon 2019 februárjában megjelent utolsó vélemény szerint: Rengeteg alapismeret, tudás és kutatás van benne, messze jobban meg lehet belőle ismerni Mátyás korát és alakját, mint megannyi történelemkönyvből. Nagyon elgondolkodtató párhuzamokat lehet vonni a mai politikai helyzet és alakok és az akkoriak között.

Min dolgozik most?

B.L: Adyval foglalkozom. A szerkesztésemben megjelenő Marczius Tizenötödike című elektronikus folyóirat 2019. március-áprilisi számában őt idézzük meg.

Szóljon hozzá!