Winkler-könyv az operettről
A magyar operettet ma hungarikumként tartjuk számon. Ám jószerével csak néhány ismertebb szerző népszerű a rendszeresen színpadra kerülő művek száma alig éri el a húszat ? tudtuk meg a délelőtti könyvbemutatón a Budapesti Operettszínház Nagymező utcai Kálmán Imre Teátrumában.
A beszélgetés résztvevői: Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel producerek, prof. dr. Winkler Gábor: A magyar operett című könyv szerzője, valamint Oszvald Marika és Peller Károly színművészek voltak. Az operettek megszületésének körülményeit igazán csak a kutatók ismerik. Különbséget kell tennünk a magyarországi operettjátszás kezdetei és a magyar operett megszületése közölt. Az operettjátszás ugyanis francia és bécsi, darabok itthoni színpadra kerülésével megelőzte a műfaj hazai kialakulását ? mondták el a sajtótájékoztatón.
Winkler Gábor neve nemcsak orvosprofesszorként ismert széles körben, de évek óta szenvedélye a zene és a zenés színház. Legújabb kötete bemutatja az operett fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arcképcsarnokán és megismertet az operett szolgálatába állt színházakkal, bízván abban, hogy az olvasottak hatására az operett szerelmesei még szerelmesebbek lesznek, kritikusai számára pedig feltárulnak e könnyűnek kikiáltott műfaj mélységei.
Több forrás egybehangzó adatai szerint Magyarországon, 1859 nyarán csendült fel először operettmuzsika Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél című egyfelvonásosának német nyelvű előadásával. Az operett a zenés színpad mostohagyermeke ? vagy a Gáspár Margit írónőtől származó elnevezéssel a múzsák neveletlen gyermeke ? sokarcú, ám napjainkban gyakran bizonytalan megítélésű műfaj. Nem kétséges, hogy az operett népszerűsége a polgári társadalmak többségében egyre nő. Művelői szerint a legnehezebb zenés színpadi műfaj, hiszen szereplőinek a próza, az ének és a tánc egységét kell megvalósítaniuk, mindezt költséges színpadi környezetben, nagy statisztériával, kórussal és tánckarral.
A cselekmény sokszor kitalált helyszínen és környezetben játszódik, átszőve a társadalomról szóló kritikával, nem ritkán leplezetlen gúnnyal. Az operett szívesen kalandozik el az erotika világába u, hol szándékoltan kétértelmű, hol kifejezetten frivol hangvételével. Könyvünk bemutatja a műfaj fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arcképcsarnokán és megismertet az operett szolgálatában állt színházakkal. A Holnap Kiadó gondozásában megjelent 360 oldalas kötet gazdag illusztrációs anyagot, szakkifejezések magyarázatát, képek jegyzékét, a felhasznált irodalmat, operettcím és névmutatót is tartalmaz.
Az operett ma már hungarikum, Huszka, Lehár, Kálmán Imre darabjait ma is világszerte játsszák nagy sikerrel. És ki ne ismerné Fedák Sári, Honthy Hanna, a Latabár testvérek, Kabos Gyula nevét? Mi a titok hát? A csillogó díszletek, a gyönyörű jelmezek, a színészek játék-, ének- és tánctudása? Mindez együtt adja az operett csodálatos egyvelegét, a felhőtlen kikapcsolódás élményét. Könyvünk bemutatja a műfaj fejlődését a kezdetektől napjainkig, végigvezet legfontosabb színészeinek arc- képcsarnokán, és megismertet az operett szolgálatába állt színházakkal. Reméljük, hogy az olvasottak hatására az operett szerelmesei még szerelmesebbek lesznek, kritikusai számára pedig feltárul e könnyűnek kikiáltott műfaj komoly oldala ? olvasható a Horváth Andrea tervezte kötet hátsó borítóján. Ára: 3900 forint, IBSN 978 963 349 211 6.
