ZETApress

hírportál

Régi-új imaház Budavárban

Tóraadással és rabbiavatással kezdi újra működését Budapest egyik legrégebbi zsinagógája. Közel 400 év után, az 5779. zsidó újév alkalmából rendezett avatási ünnepséggel visszatér a vallási és közösségi élet az egyik legrégebbi magyar zsidó imaház falai közé.

A középkori imaterem Budavári zsinagógává avatásán a közel 1000 fős ünneplő közönség mellett részt vett Őexcellenciája David B. Cornstein, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és dr. Áder János, köztársasági elnök. Köszöntőt mondott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. Az ünnepségen rabbivá avatták Faith Áser Ákost, aki kinevezéséig a Vasvári Pál utcai zsinagóga másodrabbijaként szolgálta a zsidó közösséget.

Közel 400 év után éled újjá a zsidó közösségi és vallási élet a Budai Várban. Először a XIII. században IV. Béla uralkodása idejétől a XV. század második feléig, majd a XVI-XVII. században, a török hódoltság alatt gyakorolhatta vallását a zsidó közösség a Budai Vár területén. Buda visszavételekor az oszmánok mellett az itt élő zsidó közösség is áldozatául esett a harcoknak. A középkori zsinagógát felgyújtották, majd a romokat betemették. Az egykori zsinagóga romjainak első feltárására az 1960-as években került sor, ugyanakkor, amikor a most avatásra kerülő imaház maradványai kerültek elő. Az 1960-as években visszatemetett egykori középkori zsinagóga feltárásáról szól az imaházban megtekinthető kiállítás. Az eddig csupán kiállítóhelyként üzemelő egykori imaterem az újraavatással visszanyerte eredeti funkcióját, és a továbbiakban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Budavári zsinagógájaként látja el a zsidó közösség szolgálatát.

A tekintélyes magyar és külföldi állami és egyházi vezetők részvételével zajlott eseményt megtisztelte jelenlétével Iain Lindsay, az Egyesült Királyság nagykövete, Kirsten Geelan, Dánia magyarországi nagykövete, Nurbakh Rustemov, a Kazah Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Fares Saeb, Izrael Állam magyarországi nagykövetének helyettese, valamint David J. Kostelancik, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének nagykövet-helyettese is.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija köszöntőjében kiemelte: nagy nap ez a mai, hiszen a zsidó nép él. Nem erőnk, hatalmunk, nagyságunk okán, hanem csakis azért élünk, mert háromezer éven át ragaszkodtunk az isteni kinyilatkoztatás örök tüzéhez, ahhoz a kiolthatatlan tűzhöz, ami fényt és értelmet ad létünknek ? fogalmazott. A vezető rabbi arra figyelmeztetett: az emberre leselkedő legnagyobb veszély a közöny, a hit tüzének kialvása. Feltehetően soha nem volt a zsidó nép sem a világban, sem Magyarországon olyan fizikai és anyagi biztonságban, mint az elmúlt pár évtizedben. ? Ügyeljünk rá, hogy ez a jólét, ez a biztonság ne az elkényelmesedéshez, saját gyökereink és értékeink feladásához, ne a bénító közönyhöz vezessenek, hanem ahhoz, hogy a jólétet és biztonságot kihasználva újra kapcsolódjunk gyökereinkhez, újraélesszük elfeledettnek hitt iskoláinkat, megüresedettnek gondolt templomainkat, kihaltnak vélt közösségeinket! ? mondta Köves Slomó.

Ezt követően David Cronstein, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének közreműködésével Salamon Ábrahám rabbi az utolsó betűt is beírta az Óbudai zsinagóga közössége által adományozott Tóratekercsbe.

A Tóratekercs szertartásos befejezését követően Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője jókívánságát fejezte ki Faith Ásernek. A rabbi azt mondta neki: eddig fiatalember volt, innentől kezdve azonban a zsidó nép egyik vezetője lesz, ami óriási felelősség. Ezt követően felolvasta David Lau, Izrael Állam askenáz főrabbijának üdvözletét, aki áldását küldte a Budavári zsinagóga leendő rabbijának, Faith Ásernek, és reméli, hogy ez a megújuló zsinagóga fényt fog szórni a környékre és a zsidó közösségre.

? A zsinagóga, amelyet most romjaiból építenek újra további, elmondhatatlanul megható bizonyítéka annak, hogy népünk örökké létezik majd. Kétségem sem fér hozzá, hogy a belőle felszálló ima- és énekhangok egybeolvadnak a világ többi zsidójának dallamával, és megnyílnak majd az ég kapui ? juttatta el levélben üdvözletét Yuli Edelstein, az izraeli parlament, a Kneszet Házelnöke is.

Az avatási ceremónia a közelgő 5779. zsidó újév tiszteletére megfújt sófár hangjaival vette kezdetét. Az új zsinagóga számára adományozott Tórát énekszó kíséretében vitték a zsinagóga bejáratáig, ahol Köves Slomó rövid avató beszédét követően Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija elhelyezte a kapura a legfőbb zsidó imádság első két szakaszát tartalmazó mezüzét. A rabbi-kinevező okmány hivatalos aláírását követően Binyomin Jacobs, Oberlander Báruch és Köves Slomó rabbivá avatta Faith Áser Ákost.

A zsinagóga újraavatását követően egy új budapesti zsinagógában szólalnak meg minden nap a reggeli ima szavai, újraéled a közösségi élet a Budai Várnegyedben, ahol már a XIII. századból is maradtak fenn feljegyzések zsidó hitéletről ? mondta a frissen rabbivá avatott Faith Áser Ákos székfoglaló beszédében, amelyben az Örökkévaló segítségét kérte, és köszönetet mondott mestereinek, támogatóinak, akik végigkísérték a rabbivá válás útján. Az esemény zárásaként Mága Zoltán Príma Primissima-díjas hegedűművész eljátszotta a Szól a kakas már című tradicionális magyar-zsidó népdalt.

A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a Nagyünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A zsinagóga megőrzi muzeális funkcióját is, a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.

Az alkalomra kiadott füzet szerint a XV. század közepén épült zsinagógát 1686 szeptemberéig használta a zsidó közösség. Ekkor a várost az oszmánoktól visszafoglaló keresztény seregek a zsinagógába menekülteket lemészárolták, az épületet pedig felgyújtották. Az egykori zsinagóga falrészleteit 1964/65-ben tárták fel szemben a Táncsics Mihály utca 23. udvarán. A falak mentén tagozott falpillérek álltak, amelyek egyikén vésett héber felirat adja meg az épület elkészülésének feltételezett idejét, az 1461. évet. A pillérek leomlott részleteit kiemelték, amelyek az imaház udvarán állnak. A zsinagóga falait visszatemették, betemetve várják a teljes feltárást és a helyreállítást.

Szóljon hozzá!