ZETApress

A karácsonyi ünnepkör Adventtől Vízkeresztig ? január 6-ig ? tart. Ebben az időszakban az ünnepek sűrűn követik egymást. Ilyenkor van év a ?legsötétebb? időszaka az évszakból adóadóan: ekkor a legrövidebbek a nappalok.

Karácsony előtt van a téli napforduló. Ekkor a legkevesebb a munka. Ebben az időszakban értékelődik az esztendő. Az ünnepkör két kiemelkedő jeles napja a Nagykarácsony ? a mostani ünnep Jézus Krisztus születésével ?, és a Kiskarácsony, azaz Újév napja ? tudtuk meg Rozs Borbálától.

Ha az ünnep jelképeire gondolunk, akkor a kisded Jézus betlehemi születése után a karácsonyfa jut eszünkbe leginkább. Régen ezen a napon termőágat, vagyis életfát vittek a szobákba, amely évről évre a megújuló természet jelképe volt. Gyakran kívánságokat is tettek rá. A XIX. században német evangélikus hatásra megjelenő karácsonyfa fokozatosan kiszorította azt. Manapság már nincsen karácsony fenyő nélkül. A felállított fa feldíszítése egy egész évre való családi kötődést ad.

A karácsonyfához kapcsolódik egy kedves népi magyarázat, mely az eredetét legendás elemekkel gazdagítja. Amikor Jézus Krisztus a földön járt, bujdokolnia kellett üldözői elől. Menekülése közben egy sűrű lombú fa alatt szeretett volna meghúzódni, de az első fa ellenállt neki. ? Állj odább, mert ha nálam találnak, engem is elpusztítanak majd! ? mondta neki, s ugyanezt mondták féltükben a többi fák is. Üldözői már a nyomában voltak, amikor az Úr egy fenyőfához ért. Szegénynek alig volt lombja, ám az ágak elrejtették Jézust, így megmenekült.

A teremtő Isten Fia ezért megáldotta a fenyőfát: ? Soha többé ne hullajtsd el leveleidet! Akkor is virulj, amikor a többiek levél nélkül sorvadoznak! Te légy a legdélcegebb és a legszívósabb minden társad között, és élj meg mindenütt a világon! Légy az emberek öröme és ahelyett, hogy eltüzelnének, születésem emlékére rajtad gyújtsanak szent karácsonyi gyertyát!

Régen almát, diót tettek a karácsonyfára. Manapság már trendje van, hogy abban az évben milyen díszítőelemek kerülnek a fára. Persze megvannak a tradicionális díszek is. A csúcselem eleinte betlehemi csillag, manapság leginkább a hegyes végű üveg templomtoronyforma. A színes gömbök a paradicsomi fa almájának a jelképei. A csillogó szalagok, girlandok a paradicsomi fára tekeredő kígyóra emlékeztetnek. A csillagszóró a földi mulandóságot, a gyertyák az emberek világosságát, a betlehemi Jézus Krisztus születését idézik.

Hazánkban a fenyőfára kerül egy hungaricum, a szaloncukor. Ez a rojtozott végű selyem és sztaniolpapírba csomagolt csemege először cukorfondantból készült. Ma már a legváltozatosabb ízekben kapható. Azt jelképezi tán, mint a méz: a szorgos munkát, a hosszas előkészületet az év egyik legszebb ünnepkörére, melyhez sok boldogságot kíván: Rozs Borbála.