Történelmi Magyar Családok Emléknapja
A Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Polgári Hermina Alapítvány által közös szervezésben ma rendezi a Történelmi Magyar Családok Emléknapját, melynek délelőtti programja a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Ferenc-termében lesz megtartva.
Az Emléknap esti részét képezi egy ökumenikus istentisztelet, mely a Városligetbenben a Vajdahunyad vári Jáki-kápolnában lesz 18 órai kezdettel ? tudatta Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke. Az Emléknap idén első alkalommal kerül megrendezésre, melyet hagyományteremtő jelleggel kívánnak minden év júniusának első szombatján megtartani. A hálaadó istentiszteletet celebrálják Szemerei János evangélikus püspök, Ft. Pajor András plébános, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke, Nt. dr. Balogh Zoltán református lelkész és képviselteti magát dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek. A nemzet egészét átfogó társadalmi rendezvény fővédnöke Schmitt Pálné Makray Katalin.
Az Emléknap célja, a magyar történelmi családok elődei előtt való méltó tisztelgés és annak széles körben való elfogadása. Hisszük azt, hogy olyan történelmi időszakban élünk, amikor őseink emlékének megünneplése és az általuk lerakott értékek képviselete természetes része a mai közéletnek, melyről nyíltan és őszintén beszélni lehet. Ugyanakkor tudatában vagyunk a ránk ruházott felelősségnek is, melyet nevünk által kötelezve kaptunk. Ezt képviselve, megszólítottuk az itthoni és a külföldön élő nemesi családok képviselőit, hogy hosszú várakozás után lehetőségünk legyen újra találkozni. Természetesen minden családot nem tudtunk elérni, de tudjuk, hogy ezzel elindítunk egy folyamatot, melyet összeköt a közös múlt, a közös sors és az a jövő, amit szintén közösen átgondolva, eszmecseréket lefolytatva együtt alakítunk ki.
A magyar nemességet képező történelmi családok több, mint egy évezreden át szolgálták a magyar nemzetet megalapozva olyan erős erkölcsi, szellemi és gazdasági pilléreket rakva le, mely nélkül ma nem ez a Magyarország lenne. A magyar nemesi társadalmi osztály szoros és elengedhetetlen részét képezte a magyar nemzetnek 1944. október 15-ig, amikor a magyar államiság jogfolytonossága megszakadt. Ez erőteljesen érintette a magyar nemesi osztályt is. Kezdetét vette egy tendenciózus folyamat ellenük. Kezdődött, az 1945-ös földreformmal, és a kastélyok, kúriák államosításával. Az 1946. évi B-listázások következtében a közigazgatásból és a hadseregből is eltávolították személyüket. Ezt követte az 1947. IV.tv. a rangok, nemesi előnevek használatát tiltó törvény bevezetése. Ezt követően 1951-ben indult el közös kálváriájuk, amikor a rendszer ellenségeinek lett a magyar nemesi osztály egésze nyilvánítva. Nagy részüket bírósági ítélet nélkül telepítették ki saját tulajdonú lakásaikból, teljes vagyonelkobzást hajtottak végre, mely érintette a családi értékek teljes festmény, műtárgyi és könyvtári gyűjteményét is. Munkatáborokba hurcolták a családtagokat ? Recsk, Hortobágy, Kistarcsa.
1953-ban ? Sztálin halála után ? enyhültek a viszonyok. Megszüntették a kitelepítést és az internálást. Vagyonukat nem kapták vissza, így lakásukat sem. Kárpótlásban nem részesültek és továbbra is korlátozták a munkavállalást, valamint a továbbtanulást. Ugyan gazdaságilag teljesen meggyengültek, azonban szellemi és lelki erejét a magyar történelmi nemesi osztálynak nem tudták megtörni.
A történelmi családok előítélet mentes elfogadása a rendszerváltás után kezdett kialakulni. Ennek eredményeként néhány történelmi család tagja hazatelepült és újra a nemzet szolgálatába álltak, mint például: gróf Batthyány Ádám gazdasági szakemberként, gróf Bethlen István országgyűlési képviselőként, gróf Szapáry György a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként és gróf Wenckheim István szintén gazdasági vezetőként.
A magyar történelem hiteles és valós ismerete a jövő záloga. Fontos, hogy a történelmi folyamataink részét képező eseményeket, személyeket összefüggéseiben ismerjük. A nemzeti identitás kialakulásának megerősítését szolgálja a kollektív nemzettudat építése, mely elengedhetetlen a magyar történelmi családok valós értékelése nélkül. Az évezredes hagyomány jövőbemutató, mely átmenetileg megszakadt ugyan, de látni kell a közéletnek, hogy a történelmi családok nemcsak dokumentumok és a történelem tankönyvek tartalmi elemei, hanem itt élnek köztünk, jelen vannak, aktívak és készek szolgálni továbbra is a magyar nemzetet.
