ZETApress

A politikusként ? Európai parlamenti képviselőként ? és szociológusként ismert Lévai Katalin a nagy sikerű Párnakönyv és más mesék, a Vörös szőnyeg és a Varázskert szerzőjének legújabb bestsellerét Hírnév címmel adta ki a napokban az Alexandra Kiadó.

A mű bemutatóján, a Károly körúti Alexandra Irodalmi Kávéházban a szerzővel Szikora János rendező beszélgetett, aki bevallotta, hogy szinte egyfolytában néhány óra alatt végigolvasta a könyvet, nem tudta letenni. Ilyen lendületű, lebilincselő és fordulatos anyagot még nem olvasott a szerzőtől és Szikora János szavaival élve a ?regény végigrohant rajta?.

Lévai Katalin elmondta, hogy általában szenvedélyből ír, nagyon sokáig gondolkodik rajta, de aztán gyorsan megírja. A gondolkodási, érlelési idő mindig többszöröse a megírásnak. Mostani könyve speciális helyzetben született, mivel lezárult életének egy fontos szakasza, a brüsszeli öt év után másfajta élet kezdődött, újra ki kellett találnia önmagát, ami nem volt egyszerű. Magányosnak érezte helyzetét. Ilyenkor bemenekül a saját világába, ahova nem is nagyon szeret másokat beengedni, viszont ezt a világot nagyon szépen benépesíti.

Úgy érzi ez a könyv szintézise az előző háromnak. Eljutott arra a szintre, hogy a benne munkálkodó szenvedély, indulat beérett. Regényének miliője, színtere nem az úgynevezett politikai élet, hanem a kultúrának a politikától meglehetősen átszőtt környezete, amelyben nőnek lenni az egyik legnehezebb dolog. Hogyan érvényesül, hogyan jut előbbre egy nő a férfiak világában, egy olyan világban, amelynek minden játékszabályát férfiak találták ki férfiak számára.

A főhősnőben a hatalomban létező önmagát kereső individumot ábrázolja a szerző, aki minél inkább kreatúrává válik, annál inkább elveszti belső identitását és egyre távolabb kerül attól a szellemi eszménytől, amit Simone de Bovoire szellemisége jelöl ki számára. Simone de Bovoire erős és meghatározó szál nemcsak a regényben, hanem az írónő életében is. Talán húsz éve olvasta először de Bovoire: Második nem című könyvét, ami alapjaiban változtatta meg egész gondolkodását nőkről és férfiakról.

Az 1949-ben megírt mű, melynek fő gondolata ?az ember nem nőnek születik, hanem azzá válik? szinte leszámol az örök nő mítoszával és ez nagyon sok nő gondolkodását egész más dimenzióba helyezte. Ez a gondolat hatással volt Lévai Katalinra is, és új keretbe helyezte gondolkodását mind nőkről, mind önmagáról, másokról és nyilván arról a viszonyról is, ami nő és férfi között létrejöhet. Sokáig nem is tudta eldönteni, hogy esszékötetet írjon-e, de végül is a hatalommal való leszámolás motívuma fontosabb volt.

Hírnév című regényének főhőse Simon Dóra reggel még egy televíziós műsorban nyilatkozik a nők hátrányos helyzetéről a válság idején, egy óra múlva viszont már neki sincs állása, mert megszűnt a kutatóintézet, ahol dolgozott. Hiába panaszkodik ismerőseinek és kér segítséget, senki sem tud munkát ajánlani. Végül egy szerencsés találkozás összehozza a nagyhatalmú televízióssal, aki egyszerre vezeti be a műsorkészítés, és a tévés látszatvilág rejtelmeibe. Janesz ugyanolyan kellemes, mint amilyen taszító férfi, Dórát mégis mágnesként vonzza.

Túlélheti-e a házassága a váltást, a televíziós karriert, amely hirtelen köszönt be az életébe? És megmaradhat-e Dóra annak, aki volt: becsületes kérdezőnek, aki a nehezebbik utat és nem az olcsó sikert keresi? El szabad-e fogadnia a tévés ?keresztapa? támogatását, vagy előbb-utóbb a férfi benyújtja a számlát ahhoz, hogy képernyőn maradhasson? És mit szólna mindehhez Simone de Beauvoir, a huszadik század legjelentősebb társadalomtudósa, a szabad nők példaképe, akiről Dóra a doktoriját írja…?

A történet egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat, aki pedig most tartja kezében először, garantáltan rászokik Lévai Katalin könyveire és általuk a színvonalas, érzékeny női irodalomra ? tudtuk meg Lantai Józseftől, aki a bemutatón járt és fényképezett.