ZETApress

hírportál

HEINEKEN-kerekasztal

Több ezer fesztivált rendeznek évente Magyarországon. Tisztul és nő a fesztiválpiac. ? Meg kell védeni a sikeres fesztiválokat Magyarországon, mert ezen a területen is élesedik a regionális verseny! ? mondta Joris Huijsmans, a HEINEKEN Hungária Zrt. vezérigazgatója.

A cég második alkalommal szervezett kerekasztal-beszélgetést a fesztiválok gazdasági, kulturális és közösségépítő szerepéről. A Fesztivál-matek című rendezvényen a résztvevők ? turisztikai szakértők, városvezetők, fesztiválszervezők és a nagy márkák képviselői ? arra kerestek választ a Kazinczy utcai Tesla II. emeletén, hogyan tehető egy fesztivál hosszú távon is sikeressé, hogyan tud profitálni belőle a helyszín, az ország és persze a fesztiválozók?

Témaindító beszédében Joris Huijsmans vezérigazgató elmondta, hogy a 2015-ös év kiemelkedő volt a hazai fesztiválok sikertörténetében. A vezérigazgató a folyamatos fejlődésben és az állandó megújulásban látja a fesztiválok hosszútávú sikerének titkát, hiszen ugyanazt, vagy nagyobb sikert ebben a műfajban sem lehet évről évre ugyanazokkal az eszközökkel elérni. Így a hagyományokat újításoknak kell kiegészíteniük. A vezető arra is kitért, hogy a HEINEKEN a hazai fesztiválok 70%-át támogatja, így fontosnak érzik, hogy évről-évre egy fórum keretében összegezzék, mit is jelentenek a fesztiválok a magyar gazdaságnak.

Mártonné Máthé Kinga a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója expozéjában elmondta: a külföldi turisták által hazánkban eltöltött vendégéjszakák mindössze 22 százalékát adja a vidék, a hozzánk látogatók 78 százaléka a fővárost keresi fel. Ez az arány a magyar vendégek esetében értelemszerűen jóval magasabb, 80 százalék. A vendégéjszakák közel egyharmada azonban épp a fesztiválszezonban realizálódik, így ez az idegenforgalom egésze szempontjából az egyik legfontosabb ágazatnak tekinthető. A fesztiválturizmus dinamikusan nő, a 2015-ös nyár pedig kiemelkedő volt mind a látogatószám, mind a bevételek szempontjából.

Csudai Sándor Az év fesztiválfotósa

Az eseményen első ízben osztották ki a HEINEKEN Fesztivál Sajtófotó Pályázatának díjait, amelyre fotóriporterek jelentkezhettek. A 106 beérkezett pályaműből négytagú zsűri választotta ki a legjobbakat. Stiller Ákos, a HVG fotóriportere, Kamasz Melinda, a Figyelő főszerkesztő-helyettese (a három panelbeszélgetés moderátora), Lukács László, a Tankcsapda frontembere és Joris Huijsmans, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója a legjobb témaválasztásért járó díjat Kálló Péternek és Bódis Krisztiánnak ítélték. A kompozíció egyediségéért Szántó Bence munkáját jutalmazták, míg a fesztiválhangulatot az ítészek szerint Csudai Sándor találta el legjobban, valamint az ő fotója nyerte el Az év fesztivál sajtófotója-díjat is.

Marketingértéket, helyi bevételt nyernek a települések

A fesztiváloknak helyet adó települések vezetőinek beszélgetésén Füziné Kajdy Zita, Orfű polgármestere elmondta, hogy bár a Fishing on Orfű látogatottsága nem mérhető a nagy fesztiválokéhoz, de a kistelepülés életében mégis meghatározó esemény lett. Orfű büszke rá, hogy 2008 óta minden évben megrendezi a zenei fesztivált, amelynek ötletére azonnal igent mondtak Kálocz Tamásnak és Lovasi Andrásnak, a Fishing on Orfű atyjainak. A községnek elsősorban a helyi vállalkozások bevételeinek növekedéséből származik extrabevétele, de sokkal fontosabb a település marketingjéhez adott érték.

Batta Attila Viktor, Mezőtúr alpolgármestere a városban negyedik alkalommal megrendezett EastFest eredményeiről beszélt. A WAN2 utódaként létrejött fesztivál látogatóinak száma idén elérte a negyvenezer főt. A siker egyik záloga a szervezőkkel kialakított kiváló együttműködés, véli az alpolgármester, aki szintén nem számolt be jelentős önkormányzati bevételekről, ám becslései szerint ez a következő években változhat, hiszen még viszonylag fiatal, felépülőben lévő rendezvényről van szó.

A Balaton Soundnak, a Be My Lake-nek, a Strand Fesztiválnak és a Nagyon Balatonnak is otthont adó Zamárdi valóságos fesztiválfőváros lett néhány év alatt. A 2006-ban Zamárdiban megrendezett EFOTT pozitív tapasztalatai sarkallták a város vezetői arra, hogy egyedülálló, 3 km hosszú szabadstrandjukat valamilyen módon bekössék a hazai fesztiválok vérkeringésébe. ? A fesztiválok, de különösen a Balaton Sound mára jelentős gazdasági értéket képvisel Zamárdi és a környékbeli települések életében. A terület bérleti díja, a vállalkozásoktól érkező adóbevételek és a szálláshelyek által folyósított idegenforgalmi adó pedig bővíti a város fejlesztésének lehetőségeit ? mondta el Csákovics Gyula, Zamárdi város polgármestere.

A fővárost képviselő Bán Teodóra, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a fővárosi fesztiválok esetében egyszerre kell a külföldiek igényeinek megfelelni és az eseményt Budapest kulturális életébe ? a magyar kultúrabarátok ízlése szerint ? beilleszteni. A Budapesti Tavaszi, a Nyári, az Őszi Fesztivál és a karácsonyi vásárok közönsége különböző, a turisztikai hatásuk is eltérő. Az 1981-ben útjára indított Budapesti Tavaszi Fesztivál rangos hangversenyeire jelentős számban érkeznek külföldiek, akik elsősorban magasabb kategóriás szálláshelyeket és prémium szolgáltatásokat vesznek igénybe itt tartózkodásuk során. Míg a jobbára nyáron vagy ősszel érkező fiatalok számára egyre fontosabbak a közösségi és jóléti élmények, például a gasztronómiai élmények.

A sikeres szponzor együtt gondolkodik a szervezőkkel

A fesztiválszponzorok beszélgetésén Pálfalvi Márta, a HEINEKEN Hungária vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy márkáikkal nem csak tömegfesztiválokon, hanem kisebb, hagyományőrző fesztiválokon is jelen vannak. A hazai fesztiválok több, mint 70 százalékát támogató vállalatnál először arról döntenek, hogy mint szeretnének kommunikálni, később ennek alapján választják ki a támogatandó fesztivált. ? A HEINEKEN esetében a szponzoráció eredményessége már a helyszínen mérhető az eladott sör mennyiségéből, de emellett a márka értékének növekedése is szempont, ennek mérése már komplexebb feladat ? hangsúlyozta. A széles márka és termékkínálatot igyekeznek célzottan azok közönsége felé kommunikálni, ezért például a keleti régiókban kedvelt Arany Fácán lett az EastFest sörös szponzora. Pálfalvi Márta elmondta, hogy a jövőben is hasonló együttműködéseket keresnek és a helyszíni aktivációs lehetőségeket is folyamatosan vizsgálják.

Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója kiemelte: a Telekomnál nincs olyan direkt összefüggés a márka és a fesztiválélmény között, mint pl. egy sörös cégnél, így kreatív megoldásokkal kell pozitív élményeket társítani a márkához. Ezért is döntöttek úgy, hogy szorosabbra fűzik a SZIGET Kft.-vel hosszú évek óta meglévő kapcsolatukat, hogy akár nagyobb értékű támogatás biztosítása mellett, de a szervezőkkel való közös gondolkodással, együtt építsék fel a fesztivált. A befektetés pedig a marketingkutatások alapján megtérülni látszik. Rózsa Iván szerint bár a fesztiváloknál a megjelenési formák jobbára egyediek, a kommunikációnak szervesen be kell épülnie a márka egész éves stratégiájába.

Szollár Domokos a MOL márkájának, imidzsének megújítását szolgáló eszközként tekint a fesztiválokra. A Nagyon Balaton szponzorációjával az eseményre történő utazás élményére akarták felfűzni a márkát, a MOL-t az útitárs szerepébe pozícionálva. A vállalat folyamatosan méri ilyen és hasonló szponzorációinak eredményességét. A Nagyon Balaton pedig egyértelmű siker a fogyasztói és a döntéshozói kapcsolatok szempontjából egyaránt. ? A MOL csak arra mond igent, ami a márkát támogatja, személyes viszonyok, barátságok nem lehetnek befolyásoló tényezők! ? húzta alá az egykori kormányszóvivő.

A Volton tízből csak egy, a Szigeten meg hét a külföldi

A fesztiválszervezők beszélgetésén Lobenwein Norbert, a legnagyobb magyar fesztiválszervező cég, a Sziget projektvezetője elmondta: idei rendezvényeik 7-800 ezer embert vonzottak, a fellépőknek és a jó időjárásnak is köszönhetően kiemelkedő és egyértelműen nyereséges szezont zárhattak. A Sziget esetében kiemelkedően sok volt a külföldi fesztiválozók száma, arányuk a 70 százalékot is elérte, de a Balaton Sound esetében is 30-40 százalék között alakult. Az Ausztriától egy karnyújtásnyira megrendezett VOLT-on ugyanakkor a külföldiek aránya nem haladta meg a 10 százalékot. A külföldiek aktívabb részvételére elsősorban a Be My Lake esetében számít a projektvezető. Lobenwein Norbert szerint a növekedés mellett a piac tisztulásáról is lehet beszélni, ám ez nem egyértelműen pozitív jelenség. Egy-egy elmaradó, vagy látványosan bebukó fesztivál ugyanis az egész szakmára rossz fényt vethet. Lobenwein Norbert szerint ma is sokan vágnak bele a fesztiválszervezésbe, de nincs egyszerű dolguk, könnyen fordul negatívba még egy jól szervezett rendezvény is. A Balaton Sound-dal az akkor is telítettnek látszó piacon szerencséjük is volt, mert meg tudtak szólítani egy olyan réteget, amely más típusú fesztiválokat elkerüli.

Miklósvölgyi Péter, a Campus Non-profit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelkedő, 40%-os látogatószám-emelkedésről számolt be, igaz, az elmaradt Hegyalja Fesztivál is a növekedés motorja lehetett. Orbán Balázs, az EFOTT és a BME Egyetemi Napok szervezője az idén 40. alkalommal megrendezett EFOTT-ról elmondta, hogy idén először sikerült elérni a lélektani határt, a 100 ezres látogatószámot. Orbán szerint az EFOTT, amelyet évről évre más és más helyszínen rendeznek meg, az évek során megtalálta az ország szinte összes lehetséges fesztiválhelyszínét, így ahol valaha EFOTT-ot rendeztek, onnan azóta biztosan kinőtt valamilyen fesztivál.

Soós Péter, a mezőtúri East Fest szervezője elmondta, csapatával ma még elsősorban a rendezvény ismertségének növelésén dolgoznak, de az East Fest stabilizálta pozícióját. A telített piacon is előfordulnak mozgások, átrendeződések, így a WAN2 után hagyott támadt űr sikerrel lehetett betölteni egy új megközelítés mentén.

Tóth Tibor, az Etalon Produkció Kft. ügyvezető igazgatója, számos magyarországi együttes és előadó menedzsere elmondta, a befutott magyar előadóknak, például a Magna Cum Laudénak vagy a Csík Zenekarnak a fesztiválszezonban naponta akár 6 fellépése is lehet, ilyen lekötöttség mellett nemigen jut idő arra, hogy külföldi fellépéseket vállaljanak. Az idei nyár a zenekarok szempontjából is sikeres volt, a kevés eső miatt több koncertet lehetett végigjátszani, sőt a zenekarok bevétele is nőtt, bár egy-egy együttes tiszteletdíja elsősorban azon múlik, hogy éppen hol tartanak szakmai életútjukon. Tóth Tibor kiemelte, már évente több ezer kisebb-nagyobb fesztivált tartanak Magyarországon. ? Ahogy Budapest a romkocsmák városa, úgy Magyarország a fesztiválok országa. A piac tisztulásával párhuzamosan nő a minőség és a fesztiválokon tapasztalható vizuális élmény is, ezek pedig egyszerre szolgálják a fellépők és a látogatók érdekeit is ? fogalmazott az ügyvezető.

Szóljon hozzá!