ZETApress

hírportál

FÁNK örökbefogadással

Zoocsemege címmel tartott nyílt napot délelőtt a MÚOSZ Bálint György Akadémia: a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (FÁNK) hívta az érdeklődőket Hanga Zoltán szóvivő sajtótájékoztatójára. Célja, hogy lépjünk már túl a régi sztereotípián: sajtótájékoztató = catering iránt érdeklődő újságíró + fotóriporter! Fotóink Rósa István felvételei.

A FÁNK szóvivőjének a szakmát még csak kóstolgató, de rendkívül kíváncsi újságíró-jelöltek sok kérdést feltettek az éles sajtótájékoztatón, s a tudósítást délután kellett megírniuk a Vörösmarty utcai Sajtóházban. A fotóriporter-jelöltek Sebestyén László tanáruktól feladatul kapták, hogy 3 olyan fotót készítsenek, melyekből képaláírás nélkül is könnyen kiderülhet, hogy mikor, hol és miért készültek. Az esemény így a leendő hallgatók első megmérettetése volt. Szegő Anna igazgatónő is elkísérte tanítványait a koalák házához, melyekről sokat mesélt a szóvivő. Megtudtuk, hogy a tenyészprogram kétéves előkészítést, sok-sok engedély beszerzését igényelte. Naponta mérik a súlyukat és a táplálékukul szolgáló eukaliptusz Nyugat-Európából hetente légi úton érkezik nekik.

Tervezték, hogy egy szőrös, tollas vagy pikkelyes kedvencet fognak egy évre örökbe fogadni, de erre végül nem került sor. Nem könnyű a választás, hiszen 421-en várnak pót-szülőre. Azt sem tudták eldönteni, hogy kölyköt vagy felnőttet, fiút vagy lányt válasszanak, ezért Árkus Éva kompromisszumot ajánlott: legyen a cebui disznópár, mely néhány napja érzett hazánkba, s jövőre talán kismalaccal is megörvendeztetik az örökbefogadót. A döntésre egyelőre várnunk kell, a FÁNK szóvivőjét viszont az Akadémia fogadta örökbe, s családostul meghívta a tetszőleges hétvégére a tihanyi MÚOSZ-üdülőbe. Biztos nem a jövő hétvégén megy, mert akkor az állatkerti szülői értekezlet lesz, melyet minden ősszel megrendeznek. Reméljük, hogy az Újságíró Akadémia idén már örökbefogadóként vehet részt rajta!

Pitypang Fügével

Először látható Magyarországon cebui disznó a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahova egy fiatal tenyészpár érkezett: a koca Rotterdamból, a kan pedig Edinburghből. A bemutatás mellett a cél az állatok szaporítása, ami a faj megmentése szempontjából is fontos lenne. A ritka trópusi sertésféle a Fülöp-szigetekhez tartozó Negros és Panay lakója, a természetben kritikusan veszélyeztetettnek számít. A csütörtökön érkezett cebui disznók közül a 2012. október 7-én született koca hivatalosan a Buana nevet viseli, de a gondozók Pitypangnak becézik, a kocával egyidős kan kihelyezett állatként került Budapestre, hivatalos neve Bulan, egyébként a Füge becenevet kapta. A két állat mostanában éri el az ivarérett kort, így az állatkerti szakemberek bíznak benne, hogy a pár az elkövetkező években kismalacokkal örvendezteti meg a közönséget. Lehet, hogy Füttyhang lesz belőlük?

A cebui disznó a hazai vaddisznókhoz képest viszonylag kicsi termetű, a kanok átlagosan 35-40 kilósak, a kocák pedig 20-35 kilogramm közöttiek. Marmagasságuk ritkán haladja meg a 60 centimétert, mindkét nem jellegzetes sörényt visel, bár ez a kanoknál sokkal hosszabb sörtékből áll. Életmódjáról elég keveset lehet tudni, ami részben a cebui disznó rejtett életmódjára vezethető vissza. Az emberi tevékenység által zavart élőhelyeken az állatok éjjel aktívak, más területeken elképzelhető, hogy a nappali órákban is sokat mozognak. Főleg erdős területeken élnek, a tengerszinttől egészen 1600 méteres magasságig, általában kisebb kondákban járnak táplálék után, mindenevő állatok. A nőstények átlagosan 118 napnyi vemhesség után almonként 2-4, esetleg 5 malacot hoznak a világra, akik hat hónapos korukig szopnak, de közben folyamatosan megpróbálkoznak a szilárd táplálékkal is. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté, élettartamuk a 18 évet is elérheti.

A celebeszi disznót Pierre Marie Heude francia születésű jezsuita fedezte fel és 1888-ban leírta a tudomány számára. A cebui disznók Cebu szigetéről az 1960-as években pusztultak ki, és a Guimaras és a Ticao szigeten sincs már belőlük. Megritkulásuk egyik fő oka a mezőgazdasági művelésbe vont területek terjedése. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1996-ban kritikusan veszélyeztetettnek minősítette a fajt. A cebui disznókból a világ állatkertjeiben is csak pár száz egyed él, így az európai állatkertekben tartott egyedek összehangolt, természetvédelmi célú szaporítása érdekében az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 2007-ben indította el a cebui disznóval foglalkozó tenyészprogramot (EEP), amelyhez most a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott.

Szóljon hozzá!