ZETApress

hírportál

Ganz bicentenáriuma

Főhajtás a mauzóleumnálMa délután 13 órakor megkoszorúzták a kétszáz éve született Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros síremlékét a Fiumei úti temetőben. A Himnusz után Zalatnay Brigitta moderátor Csanády Andrásné Bodoky Ágnest, a magyar anyagtudományi szakma kutatóját, az MTA doktorát szólította a mikrofonhoz.

Ganz Ábrahám a XIX. század magyar ipari fejlődés fellendítésének meghatározó személyisége gazdasági sikereit legfőképpen a korabeli vasúti kerekek korábbiaktól eltérő, jobb minőséget és tartósságot szavatoló technológiájának kidolgozásával, és e technológia megújításával érte el. Az Egyesült Államokban már korábban alkalmazott kéregöntés eljárását tökéletesítette, szabadalmaztatta és ezzel hódította meg az európai kontinens piacait. ? Ganz Ábrahám legsikeresebb alkotásának, a kéregöntésű vasúti keréknek napjaink életminőségét alakító anyagtudománya szempontjából is van aktualitása ? mutatott rá a szakember.

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja Ganz Ábrahám életútját ismertette, majd hozzátette: a vasöntőmester élete és munkássága korszakoktól függetlenül ragyogó példakép minden, a környezetéért, vagyis a világunkért felelősséget érző ember számára. Ganz Ábrahám 1814. november 6-án született a svájci Unter-Embrachban, egy 9 gyermekes kántortanító családjában. Előbb ács mesterséget, majd Zürichben öntészetet tanult, később öntőinasként 20 éves korától számos német, francia, olasz és osztrák gyárban szerzett tapasztalatot. 1841-ben jutott el Pestre, ahol részt vett a Széchenyi István által kezdeményezett József Hengermalmi Társulat gőzmalmának gépszerelési, öntödei munkálataiban, majd első öntőmester, később a gépészeti részleg vezetője lett. 1843-ban egy üzemi balesetben fél szemére megvakult, a kártérítésből és a cég nyereségéből kapott részesedéséből indította be önálló vállalkozását.

Első műhelyét Budán, a mai Bem József utcában nyitotta meg 1845-ben. Kezdetben főleg öntöttvas használati tárgyakat készített, de a Lánchídhoz is szállított öntöttvas elemeket, kereszttartókat és tartóoszlopokat. Üzeme 1846-ban a 3. pesti iparmű-kiállításon öntöttvas kályháival a kiállítás ezüst- és József nádor bronzérmét nyerte el. A Szabadságharc alatt már hatvan munkása volt, ágyúkat és ágyúgolyókat gyártott a honvédseregnek, 1853-ban pedig kísérleti jelleggel vasúti kocsikerekeket kezdett készíteni az angol John Burn által feltalált kéregöntéses technika felhasználásával. 1855-ben az egész Habsburg Birodalom területére kizárólagos jogot kapott a kéregöntésű öntvények készítésére, a továbbfejlesztett technikát egy év múlva szabadalmaztatta. Ganz a kerekeknek a sínnel érintkező, gyorsan kopó részeit antimonos kezeléssel igen keményre edzette, ezzel sokszorosára növelte élettartamukat. Termékeit a Monarchián kívüli országokba is exportálta. Az 1867-es kiegyezésig mintegy százezer vasúti kereket szállított 59 vasúttársaságnak.

Öntödéje idővel lakatos-, mintaasztalos- és kovácsműhelyekkel bővült, s országos gyár-minősítést kapott. 1863-ban Ferenc József koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a gyárost, 1865. június 8-án pedig az uralkodó személyesen is meglátogatta az üzemet. Ganz gyártmányaival az 1855-ös és 1867-es párizsi, és az 1862-es londoni világkiállításon bronzérmet, az 1867-es svájci iparmű-kiállításon ezüstérmet nyert. Munkásaiért felelősséget vállaló gyáros volt, sokat fordított szociális célokra. Üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas- és betegpénztárt létesített, svájci szülővárosának segélyegyesületét is rendszeresen támogatta. 20 évvel fiatalabb feleségével legalább kétszáz keresztgyermekük volt, sajátjuk sajnos egy sem.

1867. december 15-én, 53 éves korában öngyilkos lett: levetette magát a pesti Duna-parton álló, Ybl Miklós által épített palotájának függőfolyosójáról. Első gyárában 1964-ig folyt termelés, az épületben 1969-ben Öntödei Múzeumot létesítettek. A Fiumei úti Sírkertben 1500 neves elhunyt sírhelyét nyilvánította 2000-ben védetté a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Ganz Ábrahám Ybl Miklós által tervezett Mauzóleuma 2001 óta része a Nemzeti Sírkertnek. A megemlékezés ? melyet a Nemzeti Örökség Intézete és az Magyar Műszaki- és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeuma szervezett ? a Kohászhimnusz hangjaival zárult.

Szóljon hozzá!