ZETApress

hírportál

Móricz Naplói

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Dísztermében tegnap este került sor Móricz Zsigmond: Naplók 1926?1929 című kötetének bemutatójára. Az Ünnepi Könyvhéten a Noran Könyvesház kiadásában megjelenő második kötetről Gajdó Tamás színháztörténész, Tverdota György irodalomtörténész és Cséve Anna, a kötet szerkesztője beszélgetett.

Móricz Zsigmond naplóinak második kötete az 1926 és 1929 közötti időszakot öleli fel. E naplókra is, mint ahogyan az előzőekre, a töredékesség a jellemző 1928-ig. A kötet különböző forrásokból, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és magángyűjteményekben található feljegyzésekből, levelekből, füzet- és könyvrészekből áll. A kezdéssel és befejezéssel megformált 1929-ben írt naplókönyv jóvoltából először találkozhatunk kész szerzői kézirattal.

Móricz 1926-ban házasságot köt Simonyi Máriával, akivel egyben közös munkára szerződik. Felolvasókörutakon jár és szerzői esteket tart színésznő feleségével határon innen és túl, sikereket és bukásokat ér meg színpadi szerzőként. Az 1924-25-ben megélt írói válsághelyzet lényegében nem oldódik meg 1929-ben sem, amikor felvetődik a kérdés, miért nem ír regényt Móricz Zsigmond. Az év végén ott áll előtte a nagy lehetőség: megvalósítani a Nyugat új szerkesztőjeként a nemzeti koncentráció irodalmi programját.

Olyan sokat dolgozom, hogy lehetetlen naplót írni. Különben is a napló nekem ugyanolyan írás, mintha regényt, vagy drámát írok. Az a különbség, hogy a regény befejeződik, a napló csak a halállal? Talán azért is tudtam annyit összeírni, mert kezdettől fogva izgatott ez a játék a veszéllyel, az örvénnyel, az ítélettel, hogy valami bűvös ereje van az írótollnak, hogy az ember objectiválja a lélek mélyén kavargó, háborgó, dühöngő viharokat. Nem az én viharom: az Ember vihara. Nem én vergődöm: az emberiség kínlódik. Nem én vétkeztem: az élet vétkezik ? olvashatjuk a hátsó borítón. A Naplókat tegnap 20%-os kedvezménnyel, ötezer helyett négyezer forintért lehetett a múzeumban megvásárolni.

Szóljon hozzá!