ZETApress

Az Ulpius-ház Kiadó 2012-ben folytatja mai magyar irodalmi portfóliójának fejlesztését. A kiadó eredeti arculatát képviselő színvonalas és olvasmányos külföldi bestsellerek mellett a kiadó egyre tudatosabban építi fel magyar szerzőit ? tudtuk meg ma a Vörösmarty téri Szamos Gourmet Kávéházban tartott sajtóreggelin.

Jelentőségük nemcsak eszmei, hanem üzleti értelemben is egyre nő. Az Ulpius-ház Kiadó ugyanis úgy gondolja, hogy a magyar szórakoztató irodalom piacképes. (Ahogy például a két világháború között is az volt, erre építette a kiadó korábban az ULPIUS ANNO sorozatát.) A mai magyar szórakoztató irodalom műfajai, irányai nem sokban különböznek a világ populáris irodalmi trendjeitől. Hiszen itt is találunk akció krimit, romantikus világjáró történetet, gasztro-regényt, stb. A stílusuk azonban más. Jellegzetesen magyar. Nem csupán azért, mert magyar szereplőik, helyszíneik vannak, hanem azért is, mert kötődnek a ?békebeli? regények tradíciójához, a magyar kultúrához. A 2012-es Ünnepi Könyvhétre napjaink magyar íróinak sorát tehetséges új szerzőkkel gyarapítják.

A békebeli magyar műfajokat ezúttal két új könyv is idézi. Fábián Janka 2011. nyarától jelenik meg az Ulpius-ház Kiadónál. XX. századi, történelmi-romantikus családregénye, az Emma-trilógia, rövid idő alatt az eladási listák élbolyába került, és azóta is ? igazi klasszikusként ? időről-időre felbukkan a toplistákon. Most Lotti öröksége címmel jelenik meg új könyve. A Zemplén vármegyei dúsgazdag Ághfay báró nyughatatlan, lázadó természetű fia ? apja akarata ellenére ? egy nála idősebb és elvált színésznőt vesz feleségül.

Bálintot a francia forradalom eszméi is vonzzák; belekeveredik a Martinovics-féle összeesküvésbe, és ezért az életével fizet. Elárvult kislányát, Lottit apja egykori házitanítója, Lőrinc mester veszi magához. A lány ? akinek sejtelme sincs előkelő származásáról ? kiváló oktatásban részesül. Nevelőapja, a nagy tudású kirurgus mellett még komoly orvosi ismereteket is szerez, de nő lévén, és kisebb testi fogyatékossága miatt nem gyakorolhatja a gyógyító hivatást. Azt meg nem is sejti, hogy élete nagy szerelmének beteljesülését nemcsak a fiú elérhetetlen társadalmi helyzete, de múltjának és családjának sötét titkai is akadályozzák. Sok hányattatás után Lotti végre ráeszmél, hogy a boldogság mindvégig karnyújtásra volt tőle.

Jellegzetes humorával Heltait és Rejtőt idézi Csabai Márk: Egy csibész naplója című regénye. A 27 éves író pincér és hivatásos világcsavargó. Főhőse a mai Budapesten száll szembe a maffiával és a nemzetbiztonsági hivatal bombázójával. Humorral, mély élettapasztalatokon alapuló bölcsességgel, rezignált nyugalommal és valami igazi, pesti csibészséggel. A könyvet tavaly már láttuk a Nyugati téri Alexandra Pódiumon.

Az akciókrimi műfajában Frei Tamás után Réti László, egy aktív, magas beosztású rendőrtiszt, Zugló rendőrkapitányának olvasmányos, szórakoztató, a maga műfajában letehetetlen krimijét adják ki Célpont Párizsban címmel. A regény főhőse Victor Jacquard párizsi üzletember, akinek biztonsági cége és magánéleti gondjai vannak. Arab terroristák, a francia elhárítás és az izraeli titkosszolgálat kereszttüzében, ifjúkori szerelme felbukkanásával egyszer csak olyan történések közepette találja magát, amelyekben senki sem az, akinek látszik.

Az Ulpius-háznál már régi hagyományai vannak a gasztro-regény műfajának. Joanne Harris és Peter Mayle nyomdokain most egy fiatal magyar írónő, Rubin Eszter: Barhesz című könyve fémjelzi a műfajt. Ebben a tipikusan mai és budapesti regényben az érzéki szerelem, a zsidó hagyomány és a konyhaművészet szálai úgy fonódnak össze a lélek, az istenkeresés és a szex örök titkaival, mint a barhesz fonatai.

Az Ulpius-ház talán a magyar könyvkiadásban elsőként kezdte tudatosan építeni mai női szerzőit. Közöttük elsőként Fejős Évát, akinek regényei több mint 300 ezer példányban keltek el. Legújabb regénye A karibi nyár. Egy hajó fedélzetén játszódik, ahol egy ősi legenda újjászületéséről, a rejtélyes boldogságszigetről és a karibi ?emlékgyógyító?, Carol Santos újbóli felbukkanásáról suttog a hajó személyzete és a kiválasztottak, köztük egy magyar nászutaspár is. Ladányi Niki újságíró azonban nem a boldogságszigetet keresi; egy fájdalmas emlék, egy sorsfordító titok és egy halálosan veszélyes ellenség elől menekül?

Steiner Kristófnak a Könyvhétre megjelenő második novelláskötete, a Hajónaplók, amolyan földközi-tengeri ?roadmovie?, melyben a hétköznapi kalandok mögött ott húzódik a végtelenített kis karkötő, a kabbala vékony, piros fonala. Ezek a feljegyzések az elmúlt öt év során születtek, hősei azok a lélektársak, akikkel az olvasók már sodródhattak 2009-ben Gumimatraccal a Gangeszen, tavaly pedig velük falatozhattak a szerző Lélekbonbonjaiból.

A Hajónaplókat egy szürreális, ám nagyon is valós kaland köré építette: néhány évvel ezelőtt merészen válaszolt egy meglehetősen szokatlan apróhirdetésre, és hamarosan a nyílt tengeren találta magát egy vadidegennel, s a nagyon is jól ismert démonaival. Miközben rejtélyes útitársával bejárja és végigkóstolgatja Dél-Európa tengerparti városait, hamar kiderül, hogy nem ő az egyetlen a hajókabinjukban, aki puzzle-ként próbálja összeilleszteni a szívét. Kristóf persze személyes hőseitől sem szakad el: a magyar popkultúra kishercegét hol Hollywood aranykorába fújja el a szél, hol pedig a Velencei Filmfesztiválra evez, ahol nem csak Madonnával, de kallódó önmagával is találkozik végre. Bon voyage!

A populáris irodalom színvonalas alkotásai mellett az Ulpius két kortárs irodalmi művet is megjelentet a 2012-es Ünnepi Könyvhétre. Két erdélyi szerző ? Carbonaro és Böszörményi Zoltán műveit. Mindkettő posztmodern vállalkozás. A Carbonaro éjszakái közvetítőn keresztül érkezett a kiadóba. Szerzője írói álnév mögé bújik, de hogy még ez se legyen elég: Carbonaro Sahriárt játszik, akinek a sok-sok Seherezádé mesél különféle történeteket. Ugyanakkor a szerző le is leplezi magát. Név szerint is, és a szövegben szereplő műveivel is. Ahogy az egész könyv egy izgalmas játék a szöveggel, jó játék lehet magának a szerző személyének a kitalálása is. A könyv amúgy egy sajátos vendégszöveg-gyűjtemény, rafináltan sokrétegű kötet, amelynek számtalan lehetséges olvasata van.

A szövegek többsége humoros vagy groteszk. Néha fekete humor. Ennek ellenére nem könnyű nevetni rajtuk, mert a szerző építkezése ? ahogy haladunk a kötetben – egyre erősebben érezteti, hogy a példázatok, viccek és anekdoták magát a magyar történelmet írják körül. Bizonyos értelemben arról számol be, ahogyan az eszmék anekdotává töpörödnek. Minden kisszerűvé, groteszkké, abszurddá válik. A Carbonaro éjszakái a magyar identitás kérdéseit feszegeti. És a kutakodás végeredménye nem éppen örömteli. A kötetet Utisz grafikái teszik még izgalmasabbá.

Böszörményi Zoltán: Füst című kötete is az intertextualitás sajátos értelmezése, hiszen Lénárd Sándor nyomdokain lépked, annak alkotói továbbgondolása. Ahogy Mányoki Endre írja, egy különös könyv és egy különös világ ihlette a József Attila-díjas szerző legújabb kötetének sokszínű és sokrétegű ? hol baljósan komor, hol humorosan könnyed ? novelláit, amelyekben a természet, az elmúlás, a bűn, a szerelem, a magány örök témái öltenek új formát. Egy bennszülöttek és bevándorlók lakta völgy a világ végén, mindennapi csodákkal, tragikus és felemelő történetekkel. Történetei élvezetes, nemegyszer kifejezetten szórakoztató olvasmányok, miközben az örökkévalóság misztikuma hatja át őket.