Szarvasok Egerben
A papi hívatás gondolata gimnazista koromban vetődött fel ? vallotta Szarvas István atya, a Szent István Rádió igazgatója Egerben, a rádió társalgójában. ? István Atya! Mikor került a rádióba, mikor jegyezte el magát az egyházzal, és hogyan került kapcsolatba a kommunikációval? ? kérdezte tőle névrokona, Szarvas István kollégánk.
Az egyházzal igazából, már amikor megkereszteltek, a szüleim jegyeztek el engem ? válaszolta. ? A papi hívatás gondolata gimnazista koromban vetődött fel, és akkor döntöttem úgy, hogy a papi szemináriumba ide Egerbe fogok eljönni, és itt kezdem meg tanulmányaimat. Bár abban az időben érdekelt engem a számítástechnika is, de végül is akkor úgy éreztem Isten hív, és papi szolgálatra. Így kezdtem meg tanulmányaimat 1988-ban az egri Papnevelő Intézetben.
A tanulmányok befejezése után itt szenteltek 1993-ban pappá. Az első kápláni évet Ózdon töltöttem. Miskolcon, a Mindszenti Plébánián, négy évet szolgáltam. 1998-ban innen kerültem ki Rómába, ugyanis én már a szemináriumot megelőzően is zenével foglalkoztam. Zongoraleckéket vettem, kántorképzőt végeztem el, a szemináriumi évek alatt is a kántori teendők jó részét elláttam itt a Papnevelő Intézetben. Igazából életemnek ez egy másik fontos és szerves része mind a mai napig az egyházzenével való foglalkozás.
1998-ban került arra mód, hogy az Egri Egyházmegyéből engem küldjenek ki Rómába, egyházzenei tanulmányokra. Az egyházi zene pápai intézetében tanulva a gregorián énekkel ismerkedtem meg két éven keresztül. Ennek mind a gyakorlati alkalmazását akár karvezetésben, akár pedig éneklésben, mind pedig elméleti tudnivalóit tanultam meg. De emellett ? ami nagyon fontos, és azóta is sokszor visszaköszön ?, az ember egy képet kap a világegyházról. Ha az ember kint jár Rómában ? akárcsak, mint turistaként, zarándokként ?akkor nagy benyomást tesz rá, hogy a világ minden részéből vannak itt papok, szerzetesek, nővérek, világiak. Az ember közöttük is tanul.
A mi intézetünk olyan inézmény volt ahol Izland szigetétől Dél-Koreáig bezárólag a világ minden részéből voltak növendékek. Az ember egy fajta világegyház képet lát maga előtt és rájön arra és rádöbben, hogy ez az egyház, ha még itthon gondokkal küzdünk is és az itthon alatt Európát értem, azért világegyházi viszonylatba nagyon sok helyen komoly fejlődést tapasztalhatunk.
2000-ben kerültem vissza Magyarországra pontosabban ide Egerbe. Amikor elindult a rádió Egerben, akkor Magyar Katolikus Rádió Eger néven működött. Az egri bazilikai kápláni éveimben egy-két műsor szerkesztésében segítettem. Így ismerkedtem meg a rádiózással és azokkal a kollégákkal ?most már így mondom: kollégákkal ?, akikkel a mai napig együtt dolgozom. Az elődöm, Juhász Ferenc atya 2003-ban kért fel arra, hogy vállaljam el a rádió vezetését, hozzá tette ennek nagyon örülne. Némi gondolkodás után végül elvállaltam. Így 2003-tól jegyeztem el magam a rádióval.
Így Ön két eljegyzésről szólt! Térjünk vissza kicsit Rómára ahol két évig volt. Találkozott a Szentatyával?
A Szentatyával való találkozásom egy korábbi időpontra datálódik. 1993 nyarán, miután felszenteltek bennünket, akkor évfolyamtársaimmal együtt kimentünk együttes zarándokútra Rómába. Akkor még az volt a szokás, hogy a felszentelt ifjú újmisés papok elmennek egy zarándokútra. Ennek során volt alkalmunk egy közös fotót készteni a Szentatyával. Párszóval köszöntött minket. Rómában tanulva többször láttam a Szentatyát, de igazából ennyire közvetlen találkozásra nem nyílt lehetőség, viszont 2005-ben, Rómában volt egy konferencia a Katolikus Rádiók Európai Konferenciáján (CERC) belül, ahol II. János Pál pápa fogadott bennünket. Itt lehetőségem volt ismét közvetlenebb találkozásra. XVI. Benedek pápával még nem volt módom és lehetőségem ennyire közelről találkozni. A kölni ifjúsági világtalálkozón azonban már volt szerencsém látni.
Ön Atya! Ha jól tudom nemcsak a Szent István Rádió igazgatója, hanem egyéb egyházi tevékenységgel is foglalkozik!
Igen. A rádió mellett a másik tevékenységi terület az Érseki Szent József Kollégiumnak lelki vezetése. Itt, az iskolai időszakban a tanév során szentmisét tartok a fiataloknak. Hittanórák vannak, lelki beszélgetésekre kerül sor, illetve a kollégium lelki programját magam állítom össze és bonyolítjuk le a nevelő tanárokkal és az igazgatóval együtt. A másik terület, hogy az egyházmegyében kommunikációs felelős is vagyok, ennek keretében több helyről kérnek fel egy-egy beszámoló, újságcikk elkészítésére, például az Új Emberbe. Havonta rendszeresen beszámolok a Família Magazinban is az egyházmegyénkkel kapcsolatos eseményekről, történésekről. Egy-egy személynek a bemutatásán keresztül próbáljuk az olvasókhoz közelebb vinni az egyházmegyénknek az életét.
Gondolom, Önnek, mint a Szent István Rádió igazgatójának meg kell határozni, hogy mi legyen a küldetése a Rádiónak. Ezt hogyan foglalná össze?
A küldetésünket Seregély István érsek úr úgy fogalmazta meg, és én ezzel szeretnék is azonosulni, hogy ?mindenki üdvösségének szolgálata?. A rádió egy sajátos műfaj, hiszen amíg az ember a templomban prédikálva főleg azokhoz szól, akik bemennek a templomba, az újság is egy olyan dolog, hogy aki megveszi, az olvassa el. A rádió hullámain keresztül igazán otthon tudunk lenni minden család otthonában és azoknak az embereknek az életében is, akik nem kifejezetten azért szeretnének bennünket, mert vallási műsorokat hallgatnak, mert egyházi rádió vagyunk.
Az már a küldetés kérdése, hogy egy közvetett missziós tevékenységet szeretnénk folytatni. Ami azt illeti, hogy közvetlen vallási műsorok mellett az egyéb témában megjelenő műsorok, kezdve a közéleti magazintól a kulturálison keresztül egészen az egészségügyi percekben is azoknak az embereknek szeretnénk segíteni, akiknek valamilyen problémájuk, nehézségük van. Ez nemcsak vallási lehet. Az előbbiekben említetteken kívül lehet jogi kérdés és sok olyan terület is, ami az életünknek számtalan részét érinti. Igazából a rádió, mint közműsor-szolgáltató médium ezt a célkitűzést vállalja fel, hogy műsorain keresztül közvetlen és közvetett formában is Jézus örömhírét hirdeti az embereknek és adni azt a reményt számukra, amit mi a keresztény tanítás alapján fontosnak tartunk.
Van egy másik katolikus rádió is Magyarországon, a Magyar Katolikus Rádió, amely Budapesten működik. Együttműködnek?
Az országosan működő Magyar Katolikus Rádió 2004-ben kezdte meg tevékenységét, ahogyan az előbbiekben jeleztem, a mi rádiónk már 2000-ben elindult. Már négy éve működő rádió találkozott egy másik katolikus rádióval. Többféle oka volt, hogy nem a mi rádiónkból, vagy ezzel párhuzamosan, ezzel összenőve alakult ki. Egy teljesen önálló intézményként született meg. Elindulásuk után már az volt a szándékunk, és törekvésünk, hogy az együttműködés békés egymás mellett élés formájában alakuljon ki, a két rádió között. Már a kezdetektől elindult egyfajta műsorcsere, ami zömében irodalmi felvételekre korlátozódott. Ez tavaly júniustól egy intenzívebb formát öltött. Heti 3-4 órai időtartamban adunk egymásnak műsorokat, riportokat, hanganyagokat, ezzel is gazdagítva és segítve egymás működését.
És ha valaki szeretne hozzájutni a korábbi műsoraikhoz, van-e erre lehetősége?
Műsorainkhoz hozzá lehet jutni. A rádió műsorait folyamatosan rögzítjük, van archívumunk, s ha valaki a hallgatók közül szeretne egy-egy műsort az otthonában újra meghallgatni CD-n vagy kazettán, akkor a rádióba betelefonál, vagy levelet ír, vagy e-mailt küld, amelyben megjelöli, mely műsorokat szeretné meghallgatni és igazából némi anyagiak ellenében tudjuk számára eljutatni ezeket a hanganyagokat.
István Atya! Mit üzen az olvasóinknak, hogy miért hallgassák a Szent István Rádiót, és kiknek ajánlja műsoraikat?
Azt mondom, hogy mindenkihez szívesen szólunk. Korábban volt egy szlogenünk: ?a katolikus rádió nemcsak katolikusoknak?. Ezt ma is vallom. Műsorainkkal nagyon sokszor olyan embereket találunk meg, akik nem vallásosak, de szívesen hallgatnak bennünket. Regionális rádióként működünk, Észak-Kelet-Magyarország eseményeiről, problémáiról, vagy értékes személyek bemutatásával szeretnénk erősíteni az itt élő emberek hitét, reményét és szeretetét. Ez az a küldetésünk, amit mi kínálunk a hallgatóknak, és ha hallgatnak bennünket, remélem, hogy ezt meg is tapasztalják! ? mondta el Szarvas István atya Szarvas István kollégánknak.