ZETApress

Lovas Ildikó: A kis kavics című regénye nyerte el idén a nyolc zsűritag összesített szavazata alapján ? a RID Kuratóriumának egyetértésével ? a 2011-es Rotary Irodalmi Díjat tegnap este a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében.

A díjra nominált három jelentős alkotás közül ? a Kuratórium indoklása szerint ? A kis kavics sugallja leginkább a Rotary alapeszméjét: a humanista értékek szembesítését történelmi-, társadalmi- és egyéni-sorshelyzetekkel. Sumonyi Zoltán költő, író, a Magyar PEN Club, s a Rotary Irodalmi Díj Kuratórium elnökének szavai szerint, természetesen, egy jó regény soha nem manifesztum, nem kiáltványban fogalmazza meg a humanista kérdésfelvetéseket.

Lovas Ildikó regényében két nő ? Kozma Léni, szingli vidéki tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propagandagépezet filmrendezője ? bevallva-bevallatlanul azzal magyarázza sorsának alakulását, hogy ő csak egy kis kavics a jelen monoton, vagy a történelem csattogó fogaskerekei között. Megakasztani nem tudja a forgásukat, ha közéjük kerül, szétmorzsolják; így legjobb, ha saját biztonsága érdekében ügyesen pattog közöttük. De lehet-e, és meddig lehet ezzel védekezni?

Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt? Lovas Ildikó korábbi, Spanyol menyasszony című regénye már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban. Az író nem ad választ ezekre a kérdésekre, nem is feladata. Az író csak kérdez. A választ kinek-kinek, magának kell megadnia.

A RID 2011.

A Rotary idén ? immár negyedik alkalommal ? adta át a Rotary Irodalmi Díjat (RID). A díj biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében megalakult RID Társaság a hazai irodalomszerető közönségen kívül a külföldön élő magyarokat is megszólítja. A civil összefogás eredménye, hogy tegnap már saját gyártásban készült televíziós felvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében rendezett ünnepélyes díjátadóról, amit még idén műsorra tűz a közszolgálati televízió.

A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. Ebben az elismerésben részesülhet az a könyvhéttől-könyvhétig, magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotás ? regény, novella, verseskötetet ?, amely magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. A díj nyertese egy emlékplakettet és hárommillió forintot kap. A díj odaítéléséről kuratórium dönt felkért zsűrorok javaslata alapján. A kuratórium elnöke Sumonyi Zoltán költő, író, a Magyar PEN Club elnöke, tagja Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i Egyetem professzora, és Ilia Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Egyetem professzora.

A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a zsürorok sem tudnak egymásról. A három legtöbb jelölést kapott szerző nevét a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra, a végső győztes a három jelölt közül kerül ki. A RID költségeit, a Rotary Magyarország, a Rotary Irodalmi Díj Társaság tagjai és az irodalmat fontosnak tartó magánszemélyek, vállalatok adják össze. Sem az Alapítvány, sem a Társaság nem vár és nem fogad el támogatást állami vagy politikai szervezettől. A RID szervezését és lebonyolítását a Rotary Klub Tabán Közhasznú Alapítvány végzi.

A további két idei jelölt:

Horváth Péter: Bogárvérrel (Áltörténeti regény ? Noran Libro). A regény főhősét 1485-ben, tizenkét éves korában keresztelik meg, innen indul a cselekmény. Az előzményeket is elmondja a regényhős, de a fontosabb dolgok csak ezután következnek. A regény tehát Mátyás király uralkodásának késői korszakában játszódik; a szereplők nagy várakozással gondolnak az igazságos király halálára, és az őt követő uralkodóra.

Még Selmec bányászvároska lakói is belekeverednek a történelembe, titkos események vannak a háttérben, amelyek Corvin János vagy Ulászló cseh király érdekében szövődnek. Nem történelmi regény, bár sok történelmi utalás van benne, de a történetek egészen máig, saját korunkra mutatnak. Például a főszereplőt besúgónak használó apát manipulációi, s ennek a szerepnek a megszervezése nem minden aktualitás nélküli írói fogás.

Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó). Az eredetileg költőként induló szerző második komolyabb kísérlete ez a kötet a fikciós széppróza területén, és ahogy költészetének érettebb szakaszában, ugyanúgy immár rutinos prózaíróként is rendkívül tudatos, írói lépéseit előre eltervező-kiszámító alkotónak mutatkozik. Ez nem pusztán egy-egy szöveg megformálását jelenti, hanem az alkotópálya szakaszait átlátó-megtervező művészi idea, elképzelés is ott munkál a művek mögött.

Az új novelláskötet fényében előző prózakötetei (tárcanovellák gyűjteményei) is mintha a felkészülést, az előkészületet szolgálták volna erre a könyvre. Nem csoda tehát, hogy a Pixel című kötet első síkján jelentkező rendszert (a testrészek, testtájékok szövegképző motívummá emelését), ha nem is felülírják, de finoman átrajzolják, kibillentik a szövegek szekunder ismétlődései: egy szereplő sorsának, történetének újbóli, esetleg megváltozott nézőpontból vagy idősíkból bemutatott felidézése egy későbbi elbeszélés részletében.