ZETApress

hírportál

Takács újra igazgat

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete alapján október 15-én, pénteken megerősítette Takács Imrét főigazgatói vezetői megbízásában ? tudtuk meg az Iparművészeti Múzeum délelőtti sajtótájékoztatóján.

A régi-új főigazgatót Bozóki András kultuszminiszter nevezte ki öt évre 2006. április elsejével, melyből utóda, Hiller István 2007. augusztus 30-án különféle indokokkal felmentette. Takács a leváltást megtámadta a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, de hiába született 2008. június 6-án, pénteken jogerős ítélet, Hiller ugyanazokkal az indokokkal június 9-én, hétfőn újra felmentette.

S mik voltak ezek az indokok? Például a múzeum állítólagos gazdaságtalan működtetése, melyet a főigazgató a 2006-os pozitív éves mérleggel tételesen cáfolt. A másik indok az volt, hogy engedély nélkül vett részt egy angliai hivatalos úton, melyen a múzeum számára hasznos együttműködésről döntöttek.

Az, hogy az angliai útra a főigazgató a tárca államtitkárával együtt utazott, egy klasszikus viccet juttatott eszünkbe: A bíró elítéli a cigányt, mert államellenes nótát játszott a vendéglőben. ? Miért nem tagadtad le, hogy ezt tetted? ? kérdezi tőle a barátja. ? Hogy tehettem volna? ? döbben meg a more ?, hiszen neki húztam!

Az elmúlt években Takács Imre nem volt munka nélkül, hiszen közalkalmazotti státusza megmaradt. A helyére kinevezett Renner Zsuzsa főigazgatóval együtt dolgozott, több kutatásban részt vett, s elkészült a nagydoktorija is. Igyekezett magát hasznossá tenni, s anyagilag sem járt rosszul. A továbbiakban is együtt dolgozik majd a muzeológus asszonnyal, aki marad az Iparművészetiben. A pénteki jogerős ítélet egyébként csak az eredeti kinevezéstől számított öt évig, 2011. március 31-ig helyezte vissza főigazgatói beosztásába Takácsot, s ha maradni akar, újra pályáznia kell.

A főigazgató új múzeumszakmai stratégiája

A múzeum vezetése a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve új múzeumszakmai elveket fektet le, és megteremti ezek gyakorlati megvalósítási kereteit. A főigazgató ezekről is szólt: Új kiállítás-struktúrát alkot, amelynek legszilárdabb alkotóelemei az állandó kiállítások, közöttük a nemzet- és kultúraközi párbeszédet is szolgáló, kiemelkedő értékű budapesti iszlám művészeti gyűjteménnyel.

Külön bemutatóterem szolgálja majd a jelenkori művészeti alkotások, művészek és művészcsoportok megjelenését, folyamatos változó programmal; látogatható tanulmányi raktárakat nyit meg a közönség számára; nagy időszaki kiállításokat, kamara-kiállításokat és speciális kiállítási helyszíneket kínál (pl. a magyar bútortörténeti központ megújított bútorkiállítását a Nagytétényi kastély jelenlegi és felújítandó tereiben). A restaurátor és kutatói kapacitás bővítésében prioritást élvez a budapesti szőnyegmúzeum és szőnyegrestaurátor-központ megalapítása (Unger-alapítvány).

A nagy időszaki kiállítások jelentős részben szintén hazai gyűjteményi és szellemi erőforrásokra támaszkodnak, amelyek nemzetközi kulturális piacon mint magyar szellemi termékek jelenhetnek meg (Esterházy-kincstár főúri öltözékei, Art deco és modernizmus: lakásművészet a két háború közti Magyarországon; Erdély régi művészete). Emellett a legmagasabb kvalitás importját is lehetővé tesszük (A londoni Victoria and Albert Museum kincsei).

Kiállítás-sorozatok (magyar egyházi kincstárak; Polgárok és arisztokraták: magyar gyűjtemények és interiőrök; magyar márkák (Hungarian Brands): közismert, de történeti összefüggésében és nemzetközi értékelésében kevéssé érzékelhető, híres magyar iparművészeti márkaneveknek, illetve gyáraknak és manufaktúráknak szentelt sorozat) bemutatásával komoly kultúraterjesztő és identitásfejlesztő szerepre vállalkozunk.

A műtárgy-digitalizálás és korszerű múzeumi fotóarchívum felépítését célzó törekvésünkkel korszerű és megtérülő szellemi beruházást végzünk, amelynek célja a teljes hozzáférés, teljes körű oktatási és kutatói adatbázis biztosítása, emellett fejlett és jövedelemszerző publikációs jogkereskedelem; e tevékenység rendszerszerű minta lehet más intézmények vagy az egész közgyűjteményi szféra számára.

Az elkerülhetetlen épületrekonstrukció tervei (új és megnövelt méretű kiállítóterek, korszerű közönségszolgálati terek, jól felszerelt múzeumi munkahelyek és raktárak kialakítása; új szemléletű múzeumpedagógiai rendszer felállítása) a külföldi partnerintézmények közelmúltbeli rekonstrukciós eredményeire épülnek.

Új kommunikációs stratégia

Az IM vezetése új múzeumi kommunikációs stratégiát dolgoz ki és megújítja az ezzel foglalkozó szervezeti egységet, a Kommunikációs Osztályt. Addig is kommunikációs terv készül, amely A kormányzati és társadalmi támogatottság erősítésével hozzájárul az intézmény rekonstrukciójának engedélyezéséhez, elfogadásához, kíséri és az IM revitalizációs programját, ez utóbbinak fontos alkotóeleme.

A teljes belső és külső kommunikációt, marketinget, PR-t, az oktatási, közművelődési és szabadidős tevékenységet átfogja; egységes az egész intézményben, de messzemenően figyelembe veszi az egyes épületek – palota, kastély, villa, kutatóintézet egyedi adottságait és funkciójuk különbözőségét.

Komplex oktatási és közművelődési programokat szervez; az IM intézményi kapcsolatrendszerének tudatos bővítésére törekszik, stratégiai partnerek megnyerését javasolja, részt vesz a velük való megállapodások kidolgozásában; áttekinti az épületek bérbeadásának a rendjét és azt a szakmai munka szolgálatára rendeli.

Megtartja és továbbfejleszti az IM logóját és arculati kézikönyvét, elősegítve ezzel egy IM brand kialakítását és annak a széles körű forgalmazását (a merchandise felfuttatása); hozzájárul ahhoz, hogy a múzeumi tevékenység más múzeumokéval, az iparral, a felsőoktatással, a kortárs művészetekkel és más művészeti ágakkal, így az előadó művészettel is az ésszerűség jegyében közös produktumokat alkosson.

Szóljon hozzá!