Kérésztörténet
Egyedülálló albumban a dunavirág kérészek világraszóló története. A dunavirág tömeges pusztulását okozó fénycsapda felfedezésétől a megmentésüket szolgáló innovatív védőeszköz kiépítéséig meséli el a fehér kérészek történetét dr. Farkas Alexandra és Potyó Imre: A dunavirág fénybörtöne címmel most megjelent könyvében.
A tartalmában és megjelenésében egyaránt különleges kiadvány világszínvonalú természetfotókkal illusztrálva mutatja be a kérészek lenyűgöző rajzását és a hazai természetvédelem egyik sikertörténetét – tudtuk meg az alkotóktól.
A dunavirág kérészek néhány órás repülése az egyik legizgalmasabb téma, amivel egy természetfotós és egy kutatócsoport találkozhat. A langyos vízfolyás, a vízben tükröződő csillagos éjszaka, a mindent elborító vízi-rovarok gigantikus tömege minden képzeletet felülmúl.
– Egyik alkalommal milliós, csaknem egy órán át mozgó rovarfal, máskor csak néhány száz egyed finom tánca varázsolja a hangulatot. A most megjelent albumban az elmúlt csaknem egy évtized hazai és nemzetközi díjat nyert fotóit gyűjtöttük egy dunavirág-csokorba, összefűzve az ELTE Környezetoptika Laboratórium és az ELKH ÖK Duna-kutató Intézet kutatócsoportjának legújabb tudományos eredményeivel – mutat rá Potyó Imre, az Év Természetfotósa és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, akinek fotói, előadásai és írásai már sokakat hoztak közel a természethez.
– Nagy örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években egyre többen voltak kíváncsiak a dunavirág kérészek július-augusztusi násztáncára, amely 2012 óta a vízminőség javulása és a táplálékkínálat bővülése miatt újra megfigyelhető a Duna teljes magyarországi szakaszán. A védett kérészek elterjedése azonban egy korábban nem ismert összetett ökológiai fénycsapda felfedezését is magával hozta, a kivilágított hidak környezetében ugyanis dunavirágok milliói pusztulnak el a fényforrások vonzó hatása és a rovarok számára vizet utánzó aszfaltút miatt. A Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség támogatásával megjelent albumban átfogó képet adunk a dunavirágok rajzásáról és erről az ökológiai problémáról is – magyarázza dr. Farkas Alexandra kutató, a Nemzeti Tehetség Program ösztöndíjasa.
