Erkel?Mahler-év 2010
Kettős jubileum a 2010-es év a klasszikus zene számára, hisz születésének 200. évfordulója alkalmából idén ünnepeljük a magyar himnusz zeneszerzőjét, Erkel Ferencet, míg a világhírű komponista, Gustav Mahler ? aki három éven át volt az Andrássy úti Operaház főzeneigazgatója ? 150 évvel ezelőtt született.
Az Erkel-Mahler Év 2010 alkalmából az OKM által az évfordulók zenei programjának szervezésével és koordinálásával megbízott Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda létrehozta új weboldalát, amelyre minden olyan program, pályázati felhívás, vagy hír felkerülhet, amely apropója ? bárhol az országban ? a két jubileum. Az Erkel bicentenárium alkalmából az MTA Zenetudományi Intézete jóvoltából jelenik meg először nyomtatásban a Bánk bán kritikai kiadása, amelynek külön érdeme, hogy a darabot a szerző eredeti interpretációja szerint tárja a nyilvánosság elé.
A Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű zeneszerzőkről az idei évben több helyszínen, színes programokkal emlékezik meg Gyula városa és az Erkel Társaság, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft., a Magyar Állami Operaház, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda, valamint több budapesti és vidéki közművelődési intézmény. Számos, az idei évfordulókkal kapcsolatos program megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap és a Balassi Intézet által kiírt pályázatok teszik lehetővé.
A KLASSZ Zenei Iroda az évfordulók alkalmából egy UNESCO Világörökség, az Andrássy út köré szervezi programjait. Itt található több ? Erkel Ferenc és a magyar klasszikus zenei élet számára meghatározó ? intézmény, a Magyar Állami Operaház és a Zeneakadémia, amelyek létrehozásánál és indulásánál a magyar Himnusz zeneszerzőjének kiemelkedő szerepe volt. Emellett a Magyar Állami Operaház összekötő kapocsként is szolgál a két nagy zeneszerző között, hiszen Gustav Mahler három éven át volt az intézmény főzeneigazgatója.
A KLASSZ Zenei Iroda célja, hogy az általa szervezett programok felelevenítsék a 19. század pezsgő kulturális életét. A szeptemberi zenés utcai fesztiválon az érdeklődők többek között kávéházi beszélgetéseken és irodalmi-zenei szalonokon is részt vehetnek majd a Párizsi Áruház Lotz-termében és az Írók boltjában. Novemberben új rendezésben, az olasz Césare Lievi interpretációjában hallgathatják meg Erkel Ferenc Bánk bánját a Magyar Állami Operaházban és részesei lehetnek egy egyedülálló zenei kísérletnek, amelyben Erkel korának zenéje mai kortárs zeneszerzők műveivel párhuzamba állítva hangzik fel a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
Bármily hihetetlen, de Erkel Ferenc műveit a XXI. század elejéig kézzel írott kottákból játszották a muzsikusok és vezényelték a karmesterek. Az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója, Tallián Tibor által kezdeményezett Erkel Ferenc Operái című sorozatban első kiadásban jelent meg tehát 2002-ben a Bátori Mária, 2006-ban pedig a Hunyadi László partitúrája. A most bemutatatott újabb kiadványt, a Bánk bán három kötetes partitúráját Dolinszky Miklós adta közre. A kritikai kiadás érdeme az is, hogy a hetven éve eltorzított alakban játszott operát a szerző szándékai szerint bocsájtja a nyilvánosság elé. A helyreállított változatot még a kotta megjelenése előtt bemutatta a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével. Úgy tudni, az Erkel-évben a Magyar Állami Operaház is visszatérni készül az opera hiteles alakjához.
A Haydn Év 2009 sikerei után idén, a Mahler évforduló alkalmából egy új, egyedülálló nemzetközi együttműködés keretében valósul meg a Mahler városai projekt, amely apropóján Christoph Eschenbach karmester és a Schleswig-Holstein Musik Festival Zenekarának előadásában Hamburg, Prága és Krakkó mellett júliusban Budapesten, a Művészetek Palotájában Gustav Mahler és Erkel Ferenc művei csendülnek fel.
Erkel Ferenc és a nemzeti romantika éve: 2010
200 éve született a nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zeneszerzője. A Nemzeti Emlékezet Program keretében a Kormány 1127/2003. (XII. 17.) számú határozatával a 2010. évet Erkel Ferenc ? születésének 200. évfordulója tiszteletére ? emlékévnek nyilvánította. Az emlékév Erkel életművén keresztül azt sugallja, hogy a sokat emlegetett és sokak által megszenvedett válság közben is tudatosítani kell magunkban: ha anyagi javakban nem dúskálunk is, van aranytartalékunk, mégpedig a magyar kultúra. Kultúránk, művészetünk, az egész világon ismert és elismert zeneművészetünk biztonságérzetet nyújtó szellemi raktár, amelynek készlete soha ki nem fogy és minél többet adunk belőle másoknak, annál gazdagabbak leszünk mi magunk is.
Az Erkel-év programjait az oktatási és kulturális tárca háttérintézménye a Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága és a Hungarofest Nonprofit Kft-n belül működő KLASSZ Zenei Iroda koordinálja. Az emlékév koncepciója és programterve szakmai együttműködők bevonásával készült. Az előkészítő munkában részt vettek: MTA Zenetudományi Intézet, Erkel Ferenc Társaság, Gyula város, Országos Széchenyi Könyvtár, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Posta Zrt.
Az emlékév céljára a Nemzeti Évfordulók Titkársága rendelkezésre álló keret százmillió forint, amelyből kiemelt programok kapnak támogatást, ezen kívül 65 millió forintot különítettek el pályázatokra. A pályázati kiírások Erkel személyét, munkásságát és korát, valamint a kulturális és társadalmi modernizációt állítják a fókuszba, valamint azon alkotások/produkciók, amelyek a művészet sajátos eszközeivel mutatják be/népszerűsítik a kortárs művészet és a zene kapcsolatát: Erkel és a nemzeti romantika (közművelődési pályázat), beavató zenei koncertek Erkel és a nemzeti romantika jegyében (meghívásos pályázat).
