ZETApress

hírportál

Széchenyi Nagycenken

Megemlékezést tartottak tegnap Nagycenken. Gróf Széchenyi István halálának 161. évfordulója alkalmából a Gróf Széchenyi Család Alapítvány néhány tagja megemlékezett a legnagyobb magyarról. Tegnap a Széchenyi Szabad Akadémia rendhagyó előadására, az És ég az oltár című online programra is invitálták az érdeklődőket.

Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke és Széchenyi Krisztián táncművész, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány művészeti vezetője Nagycenk polgármesterével, Csorba Jánossal együtt koszorút vitt Széchenyi István sírjához, hogy méltó módon megemlékezzenek róla. Széchenyi István halálának 161. évfordulóján online konferenciát is szerveztek És ég az oltár címmel – tudatta Sárréti Anita sajtóreferens.

2021 elején az alapítvány a legnagyobb magyar születésének 230. évében kihirdette a Széchenyi ünnepi évet. Az emlékezés fontos része az életünknek, főleg ha az emlék példamutató, szeretettel, hittel van megáldva. Széchenyi István munkássága erre ösztönöz minket: szeretetre, hitre, szorgalmas munkára. A közösség fontosságára hívtam fel a figyelmet akkor is, amikor az egész Kárpát-haza közösségét kértük az ünnepi év csatlakozásához. A legnagyobb magyar sírja előtt emlékezve jutott eszembe, amit valaha mondott: Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Ez a gondolat erősít minden nap abban, amit elődeimtől örököltem. Az online megemlékezésen majdnem 100 ember vett részt, ami egy igen magas részvételi arány. A Széchenyi Szabad Akadémia programsorozatot folytatjuk a vírus elmúltával minden hónap utolsó szerdáján – foglalta össze Széchenyi Tímea.

Dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt az online esemény fővédnöke. Első körben Kosztolányi György akadémikus, az MTA alelnöke elmondta védnöki köszöntőjét, majd Tisza Attila, lelkész, szociálpolitikus, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány titkára Széchenyi István spiritualitásáról emelt szót. Tevékenységének gazdagsága láttán ugyanis önkéntelenül is megfogalmazódik bennünk a kérdés: életművének létrehozásához honnan jött a belső energia? Vívódó lelkisége számára az akadályok, a kudarcok, az elutasítások legyőzéséhez szükséges volt spirituális erő? Családi hagyományaik, vallásos értékrendjük időtálló tárházából? Netán az egyéni adottságok, képességek, tehetség sajátos ötvözetének különleges kényszeréből? Esetleg a meggyőződéssel vállalt és vallott személyes kapcsolatból, mely a Teremtő Isten ismeretéből fakadt?

Dr. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke az 1991-ben megjelent Széchenyi napjai című kötet összeállítója Széchenyi egészségéről és betegségéről beszélt. Széchenyiről számos tanulmány íródott, ezek egy része súlyos elmebetegségéről szól. Az előadó – Széchenyi saját feljegyzéseit összegezve – azt szeretné körvonalazni, hogy Széchenyi soha nem volt elmebeteg, viszont egy súlyos pszichés tünetekkel járó betegségben szenvedett. Mások írásai erre soha nem mutattak rá.

Dr. Horváth Sándor címzetes egyetemi tanár, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának prodékánja A mérnök Széchenyi címmel tartott előadást. Pattantyús Ábrahám Géza, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök és pedagógus 1931-ben A mérnökök nevelése és továbbképzése című előadásában Széchenyit a legnagyobb magyar mérnöknek nevezte. Az előadás gróf Széchenyi István műszaki vonatkozású munkásságának bemutatásán, a megvalósítás során megnyilvánuló mérnöki szemlélet és gondolkodásmód, valamint mérnöki munkamódszerek kiemelésén keresztül világított rá arra, hogy mennyire megalapozott ez az első ránézésre meglepőnek tűnő állítás.

Szóljon hozzá!