ZETApress

hírportál

Üvegezés a Mecsekben

Gondolta volna, hogy a Mecsek erdő-borította völgyeiben mintegy kétszáz éve virágzó üveggyárak működtek? Az egykori üveghuták maradványaihoz ma kényelmes turistautak vezetnek, amelyeket végigjárva egyúttal felfedezhetjük hazánk egyik legszebb hegyvidékét.

A táj fölé magasodó, a 682 méteres Zengő csúcsán álló kilátóból pedig csodálatos panoráma nyílik a környékre – tudatta a Baranya Megyei Önkormányzat. Egy különleges szakma emlékei nyomában jártunk a Zengő lábánál.

A Pécstől néhány kilométerre, a Kelet-Mecsekben található Hosszúhetény egyik nevezetessége a részben rekonstruált üveggyár, egy XVIII. században működött üveghuta. A falutól északra húzódó hegyekben ugyanis két évszázaddal ezelőtt üvegművesek generációi dolgoztak. Az első üvegesmesterek Németországból és Csehországból érkeztek és nem véletlenül esett a választásuk erre a környékre. A hatalmas mecseki erdők bükkfája kiszárítva tökéletes volt a kemencék fűtésére, a hamuból készült hamuzsír (szalajka) pedig nélkülözhetetlen a folyamathoz, akárcsak helyben szintén a nagy mennyiségben fellelhető mész.

Az első üveghutát keletebbre, a Mecseknádasd melletti Óbánya mellett építették. A kemencékben több nap alatt felhevített és megolvasztott üvegmasszából a mesterek boszorkányos ügyességgel fújtak mai szemmel is lenyűgöző szépségű üvegtárgyakat. A mesterség nagyon komoly szakmai tudást és odafigyelést igényelt, hiszen az anyag hőmérséklete elérhette az 1400 fokot. Lehűteni pedig csak nagyon óvatosan lehetett, mert a hirtelen hőmérséklet-változástól feszültség keletkezhet az anyagban és az üveg eltörik.

Az üveggyártás mintegy száz éven keresztül virágzott a Mecsekben, a mesterekből a környék vagyonos polgárai lettek. Az iparágnak azonban voltak hátrányai is: főként az, hogy rengeteg tűzifát igényelt a huták fűtése. Néhány évtized alatt Óbánya környékén kivágták az erdőket, ezért olyan messziről kellett már a tüzelőt szállítani, hogy érdemesebb volt az egész hutát arrább költöztetni. Előbb Újbányán, majd a Hosszúhetény melletti Pusztabányán létesültek új üveggyártó települések.

Az iparág a XIX. század első éveiben hanyatlott le végleg. A megye növekvő népességének egyre több épületfára volt szüksége, ami felverte az árakat. Az erdőbirtokosoknak nem érte meg, hogy hutákban égessék el a fákat, így fokozatosan visszavonták az engedélyeket, az üveggyárak elnéptelenedtek.

Az erdő mára visszafoglalta a mecseki völgyeket, így a Mecseknádasd melletti Réka-völgyből indulva festőien vadregényes tájakon, haragoszöld fák között vezet az üveggyártó településeket felfűző túraútvonal. Az egykori Pusztabánya helyén látogatható a szépen helyreállított üveghuta. Hosszúhetényben pedig üvegkiállítás várja az érdeklődőket, ahol a XVIII. századi darabok mellett modern üvegművészeti alkotások is láthatók.

A falu központjából pedig egy rövid gyaloglás után fent találjuk magunkat a hegység legmagasabb pontjának, a Zengőnek a csúcsán. A kirándulók kedvelt célpontjának számító tetőn nemrég készült el az új kilátó, amit formabontó módon elődje köré építettek, meghagyva a régi épületet is. A tetőről tiszta időben akár egészen a Balaton-felvidéki hegyeiig ellátni.

A környék fejlesztésére 162,9 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Pécsvárad Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal alkotta konzorcium. TOP-1.2.1-15 kódszámú, Zengő kincse – A Zengő hegy ökoturisztikai fejlesztése című projekt két legfontosabb beruházása a Zengő-kilátó és egy turisztikai látogatóközpont építése a Pécsvárad melletti Dombay-tónál. A projekt ráirányítja a figyelmet Kelet-Mecsek bármely évszakban tartalmas programot kínáló szépségeire. Csak egy jó bakancsra, egy hátizsákra és egy térképre van szükség és nekivághatunk ennek a sok titkot rejtő, vadregényes tájnak.

Szóljon hozzá!