ZETApress

hírportál

Viharos gyertyagyújtás

Az ünnepekkor fogékonyabbá kell válnunk a mindennapi apró csodákra: gyermekeink mosolyára, szeretteink kedves mozdulataira, az idősek bölcsességére. Ezeket a csodákat észrevenni segít a hanuka ünnepe – emelte ki Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke tegnap a budai Várban, ahol meggyújtották a 2. hanukagyertyát.

A Hanuka lángjait V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester, Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester és Heisler András, a Mazsihisz elnöke gyújtották meg. A gyertyagyújtást eredetileg az elveszett zsinagóga a Babits Mihály sétányi emléktáblájánál tartották volna, de a viharos szél miatt a közeli Babits Mihály közbe helyezték át, amely teljesen megtelt az ünneplőkkel. A Budavári Önkormányzat és a Mazsihisz által közösen szervezett ünnepségen volt hagyományos hanukai fánk, forralt bor és forró tea, továbbá élőzene. Közreműködött: Kardos Dániel (gitár), Magyar Bori (ének) és Vázsonyi János (szaxofon).

Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt: a hanuka, a fények ünnepe, a nyolc napon át égő olaj csodája emlékeztessen bennünket arra, hogy a világosság mindig legyőzi a sötétséget. A hanuka, a makkabeus hősök emlékünnepe arra emlékeztet bennünket, hogy erős hittel egy kis csoport is nagy változásokra képes a világban és arra, hogy akkor is, amikor úgy érezzük, erőnk elfogy, hitünk az, amely mindig mellettünk áll. Izrael és a zsidóság története bizonyíték arra, hogy egy kis nép a legnagyobb változásokat képes elérni, ha erős a hite és ha összefog – tette hozzá.

Hanuka ünnepén hálát adunk a rengeteg csodáért, amelyek velünk, családunkkal vagy a közösségünkkel történtek. A csodák közül a legfontosabb és a legjelentősebb a szabadságunk – mondta a főpolgármester megjegyezve, hogy vallástól függetlenül valamennyi nemzet értheti a hanuka lényegét. Szólt arról is, hogy zsidók és magyarok múltja, történelme egybeforrt, és el kell végezni az emlékezés nemes és szükséges munkáját. A közös és gazdag múltat sokszor fájdalmas sebek is terhelik. Az őszinte szembenézés pedig elengedhetetlen, hogy a történelemből tanulni tudjunk – mondta Karácsony Gergely, majd úgy fogalmazott: ez a szembenézés pedig annak kimondását teszi elengedhetetlenné, hogy a vészkorszak a magyar nemzeti történelmi tragédiánk. Velünk történt, és fájóan nagy részben mi magunk követtük el.

Kiemelte: hitünkből, demokratikus meggyőződésünkből fakadóan le kell győznünk a közönyösséget. Egymás felé fordulva kell világossá tennünk mindennapi cselekedeteinkben, hogy a megbélyegzésnél, a széthúzásnál erősebb a megértés és az összetartozás. Továbbá, hogy a különbözőségeinek nem gyengítik, hanem erősítik a közösségünket. Budapestnek olyan helynek kell lennie, ahol békében és biztonságban élnek zsidók és nem zsidók, magyarok – mondta Karácsony Gergely.

V. Naszályi Márta polgármester beszédében bejelentette, a közeljövőben megvizsgálják a budai Várban található eltemetett zsinagóga feltárásának lehetőségét. Szeretnék azt megmutatni, mert a közös örökségünk talaján lehet csak igazán új utakat találni a közös ünneplésben, amely a közösséget megteremti. Számára a hanuka ünnepe azt jelenti, hogy amikor szükség van rá, van elég kegyelem.

Jákov Hadasz-Handelszman kijelölt izraeli nagykövet elmondta, hogy a zsidó történelem lényegét megtaláljuk a hanukában, azt, hogy összefogással és csodával sikerült megmenteni a zsidó népet. Kiemelte azt is, hogy az egyik legnagyobb csodának számít az, hogy létre tudták hozni független államukat, és az, hogy a majdnem nyolcvan évvel ezelőtt történtek után a zsidóság lábra tudott állni Európában.

Radnóti Zoltán neológ főrabbi mondott tanítást az ünnepségen, amelyben azt hangsúlyozta: nincsen Európának, Magyarországnak közösebb ünnepe, mint a hanuka, mert ez az ünnep az egy istenhit ünnepe. Mindannyian felavattuk a jeruzsálemi szentélyt, és bár különbözőek vagyunk, az értékeink közösek: az, hogy nyugalomban tudjunk közösen tenni egy még jobb világért.

A hanuka a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom időszámítás előtt 165-ben történt visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot.

A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka 1. estéjén egy, majd a következő estéken újabb egy lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó szolgagyertyának.

Szóljon hozzá!