ZETApress

Már csak kettőt kell aludnunk és megtudjuk, hogy a három kiválasztott magyar író közül ki nyeri el az idén a XIV. Giuseppe Acerbi Irodalmi-díjat, tudtuk meg a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A jelöltek közül nem csak a szakmai zsűri, hanem igazi kritikusként az olvasóközönség mondja ki a végső szót. Mint később kérdésemre az Olasz Kulturintézet illetékese elmondta, a díjátadásra idén is, mint korábban is annyiszor, november 10-11-12-én kerül sor Olaszországban.

Az irodalmi díjat egy tízezer lakosú olasz kisvárosban alapították a kilencvenes évek elején. Sok náció élt már akkor is, meg azóta is ott, s az integrálódásuk nehezen sikerült. A díj kiagyalói könyvek elé akarták ültetni a polgárokat. Azt akarták, hogy az irodalmi alkotásokon keresztül ismerjék meg egymás kultúráját, s ettől aztán kölcsönösen fogadják el egymást. Minden évben más-más ország alkotóit akarták díjazni, s idén aztán végre mi magyarok is sorra kerülhettünk.

Az országok kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek. Egyik az volt, hogy a díj névadója a XIX. században ott tanult. Finnország, és más észak-európai országok, valamint Ausztria és Egyiptom így került a sorba. Budán Giuseppe Acerbi 1825. novemberében járt. Olyan országok alkotóit ? például Szlovénia és Görögország ? is díjazták, akivel az olaszok kulturális és geopolitikai közelségben vannak. Brazília távoli ország, de közös projectjük van, míg Kanadával és Romániával élő kereskedelmi kapcsolatokat is ápolnak. Nigériából és Romániából egy-egy Nobel-díjas alkotót jutalmaztak. Ez utóbbi irodalmár Acerbi Emlékmúzeumot létesített hazájában.

Három jelölt Magyarországról

Magyarországról Grendel Lajos az egyik jelült Einstein harangjai című művével. Az 58 éves író Léván született, Pozsonyban végezte el az egyetemet, és 1973-tól ott is él. A Kalligram Kiadó egyik megalapítója, első főszerkesztője és későbbi kiadóigazgatója. 1997-ben visszatért tanulmányai színhelyére, s azóta a Komensky Egyetem Bölcsészet-tudományi Karának egyetemi adjunktusa. Regényeit, novelláit, esszéit és publicisztikáit számos nyelvre lefordították. Az 1991-es szlovéniai Crystal Vilinica díj után 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 2003-ban pedig a Szlovák Köztársaság Pribina-keresztjének első fokozatával tüntették ki.

Száraz Miklós György 1958-ban született Budapesten. Viszonylag későn, 39 évesen kezdett publikálni. Írói vénáját Kossuth-díjas édesapjától, Száraz Györgytől örökölte. Kilenc írói éve elég elismertre sikeredett. 2003-ban József Attila-díjat kapott, s még ugyanebben az évben Magyarország csodái című művéért Fritz József-könyvdíjat kapott. A mostani elismerésre Ezüst macska című művéért javasolták a legjobb három közé. A harmadik jelölt Zilahy Péter az Ablak-zsiráf című alkotással. Mivel ő most is Olaszországban tartózkodik, életrajzát sem ismerhettük meg a sajtótájékoztatón.

Hagyomány az irodalmi díj sajtóbemutatóján, hogy egy-egy olasz régióval is megismertetik a jelenlévőket. Ma délelőtt Vergilius és Dante szülővárosa az etruszk eredetű Mantova mutatkozott be. (Nevét az etruszk Mantus istennőről kapta még az ókorban.) A déli fogadáson ételeiket, italaikat is megkóstolhattuk. Néhány kolléga csak az ebédre érkezett. Bizonyára valamilyen gasztronómiai laptól vannak, ezért aztán az irodalom helyett csak az étkezési kultúra érdekelte őket. Nekik annyira ízlettek a finom felvágottak, hogy jócskán becsomagoltak belőle cicájuknak-kutyájuknak is. Szívem szerint melléjük raktam volna néhány döglött egeret és patkányt is, hadd örüljenek a derék négylábúk. Sajnos ezt mégsem tehettem meg, mert az Olasz Kulturintézet ilyennel nem szolgálhatott.