ZETApress

hírportál

Ismerős ismeretlen történelem

Bábel-BudapestLévai Katalin: Bábel – Budapest című könyvének bemutatója lesz november 12-e kedden 17 órakor a Szent István körúti Örkény István Könyvesboltban. A kötetet Budai Gábor filozófus mutatja be a szerző közreműködésével. Moderátor: László Ágnes, a Kossuth Kiadó kommunikációs vezetője – tudatta Földeák Iván szerkesztő.

Lévai Katalin könyvét ajánlom mindenkinek, akit érdekel a történelem. Különösen azoknak, akikben már kialakult egyfajta elképzelés Magyarország legutóbbi száz-egynéhány évéről. Segít azoknak is az eligazodásban, akiknek csak mozaikszerű ismereteik voltak az előző évszázadról. A szövevényes és izgalmas, tragikus és megható történetből új, eddigi tapasztalatainkat színesítő és gazdagító kép bomlik ki.

Egy család szemével láttatja az írónő a XX. századi magyar históriát, ám ez a család különleges, sorsuk eddig feltérképezetlen terület. Tagjai a nehézségek, a nyomor elől menekülnek, egykori otthonukat, a délvidéket odahagyva új hazát keresnek magyar földön. A képlet évszázadok óta szívfájdítóan ismerős. Boldogulást és boldogságot keresve szívós munkával beilleszkednek, hogy a befogadókkal közösen végigszenvedjék a század minden kataklizmáját. Ami számukra sokkal fájdalmasabb, hisz idegenek. Tudjuk, az ostor mindig a jövevényeken csattan a legkeményebben, akik mások, akik eltérnek a megszokottól. Kétszeresen kell bizonyítaniuk tisztességüket, emberségüket. S akikben éppen ezért könnyű bűnbakot találni.

A Budapestre települt elmagyarosodott szerb család tagjai – Lévai hősei és a megőrzött és a könyvet fotókból ítélve ősei – kivételes munkabírásukkal, szorgalmukkal elérik, hogy a pesti polgárvilág elfogadott és elismert, anyagiakban is sikeres tagjaivá váljanak s kialakítsák saját kis világukat a Duna partján, a Belváros déli végében. Ám az élet nem áll meg, kérlelhetetlenül sodorja, dobálja őket új hazájuk hol szűkülő, hol ismét gyarapodó partjai között. A kivívott otthonosságot szinte pillanatok alatt megingatja a kitörő első háború fanatikus nacionalizmusa. Majd végigszenvedik a második világégés magyart és szerbet egyaránt megkínzó délvidéki eseményeit, melyek kitörülhetetlen sebeket hagytak a lelkekben. A romok között búcsúzunk a könyv hőseitől, a főhőssé emelkedett anyától, aki egy új kor reményével próbálja feledni az átélteket és újra építeni életét, életüket. Közben szerelmek szövődnek, házasságok kötődnek az örökösen változó határokon át. A boldogságért küzdeni kell, ez a történelmi családregény a legnagyobb és legszebb tanulsága.

Utánozhatatlanul sokszínű Duna parti történelmünkben lapozunk Lévai értő kalauzolásával. Az elzúgó századok Közép-Európában, a népek, nemzetek nagy, valóban bábeli keveredésében nem kímélnek senkit. Türelem, megértés és szeretet kell végigélésükhöz. Terebélyes történelmi anyagból és a családi archívumból válogatta ki anyagát Katalin. Gondosan ügyelt arra, hogy ne ragadja el hamis idill a boldog békeidők felidézésében, s arra is vigyázott, hogy kerülje a csak fekete-fehér színeket ismerő sablonokat a két háború közötti világ bemutatásában. Biztos kézzel húzza meg a kontúrokat s őszintén rokonszenvezik azokkal – ők a könyv legvonzóbb hősei –, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben, jól vizsgáztak tisztességből.

Tanulságos és szép olvasmány, szívet-lelket melengető történelmi lecke napjaink egyre keményebb próbatételeket elénk gördítő világában. Forgassák olyan szeretettel és tiszta megértéssel, ahogy Lévai Katalin teszi a dolgát, meséli családja szerteágazó, mindvégig lebilincselő történetét! – fejeződik be Földeák Iván recenziója.

Szóljon hozzá!