Lignitről a Klímacsúcson
Gyengíti a közös EU álláspontot a magyar állam Koppenhágában. A WWF Magyarország megdöbbenését fejezi ki, hogy miközben az EU más fejlett országokat is szeretne meggyőzni a minimum 30%-os kibocsátás-csökkentésről Koppenhágában, Magyarország újabb lépést tesz egy évi kétmillió tonna széndioxidot kibocsátó ligniterőmű megépítéséhez.
Tőkét emelt a napokban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 75%-os tulajdonában levő Mátrai Villamos Művek Termelő ZRt-ben az MVM és a kisebbségi tulajdonos Mátrai Erőmű Zrt. Az állami cég különös módon az ENSZ Koppenhágai Klímakonferenciájára időzítette a lépést, amellyel újonnan elkötelezte magát arra, hogy egy legalább 400 megawattos, évi több mint kétmillió tonna széndioxidot kibocsátó ligniterőművet épít Visontán ? tudatta Dallos György klímaváltozási programvezető.
A döntés azért is meglepő, mert a heves megyei főügyészség a WWF beadványára ügyészségi vizsgálatot indított a tervezett nagyerőmű engedélyezési folyamatával kapcsolatban, amely még nem zárult le. A WWF és jogi szakértői szerint az erőmű egységes környezetvédelmi engedélyének kiadása során az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség súlyosan megsértette tényállás-tisztázási és eljárási kötelezettségeit.
Így például a kiadott engedélyből hiányoznak a levegőtisztaság-védelmi határértékek, és figyelmen kívül hagyják a törvényben előírt mértékben a természetvédelmi értékek, köztük Natura 2000 területek védelmét. Az engedélyezési folyamat megsértette a nyilvánosság bevonására vonatkozó szabályokat és olyan eljárási hibákat is tartalmaz, mint például az engedély érvényességi idejének eltérő megjelölése az engedély rendelkezési és indoklási részében.
A döntően állami tulajdonnal tervezett ligniterőmű megépítését megerősítő lépés gyengíti az Európai Unió koppenhágai pozícióit is ? mondta Dallos György, a WWF Magyarország klímaváltozási programvezetője. ? Olyan kritikus pillanatban, amikor az Unió más fejlett országokat is szeretne meggyőzni az üvegházhatású gázkibocsátás 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan legalább 30%-os csökkentésének szükségességéről és a fejlődő országok klímavédelmi lépéseinek támogatásáról.
A jelenleg zajló koppenhágai ENSZ klímakonferencián olyan vállalást kell tenniük a fejlett országoknak, melyben biztosítják, hogy kibocsátásukat az 1990-es bázishoz képest 25-40%-kal csökkentik. Az EU 20%-os csökkentést vállalt 1990-es bázison, azonban ennél hajlandó többet ? 30%-ot is ?, ha a többi fejlett ország is hajlandó szigorú vállalásokat tenni.
