David az OzoneTv-n
David Attenborough sikersorozata holnap debütál az OzoneTv-n. A természetfilmek mestere, David Attenborough több mint fél évszázados televíziós pályafutása során a természetben megtalálható szinte minden állatfajjal, jelenséggel, növényzettel találkozott már.
Munkásságáért lovagi címet is kapott. Sajátos látásmódja, érdeklődő természete és szórakoztató narrálási stílusa egyedülálló. Március 28-án 20:05-től Attenborough csodái című sorozata dupla epizóddal debütál az OzoneTv műsorán ? tudatta Dobos Anikó.
Teljesen új perspektívából ismerhetjük meg a természet legkülönlegesebb állatait: az Attenborough csodái című sorozat minden epizódjában két különböző állatot mutat be, akik bár látszólag semmiben sem hasonlítanak, mégis van bennük valami közös érdekesség, tulajdonság, amit elsőre nem is gondolnánk.
A kaméleon és a zsiráf
A csupán pár centiméteres kaméleon, és a több méter magas zsiráf: vajon mi a közös bennük? A kiváló természettudós egészen az állatok eredetéig, felfedezéséig kalauzol minket, amelynek keretében megismerhetjük a kaméleon különleges bőrének titkát. Nem csak álcázza magát színének változtatásával, hanem fajtársaival is így kommunikál. Másik érdekes testrésze a hosszú nyelve, amelyet, egyedüliként az állatvilágban ? akár teljes testhosszával egyező távolságra is képes kilőni. A zsiráf sem csak szemmel látható tulajdonságai miatt különleges. Kevesen tudják, de az összes ismert élőlény közül a hosszú nyakú afrikai állatnak a legmagasabb a vérnyomása, kétszerese, mint bármely más állatnak. Hosszú nyakában azonban ugyanúgy 7 darab csigolya található, mint az emberében. A két extrémen különböző állat hasonlósága hosszú végtagjaikban rejlik.
Kacsacsőrű emlős és dajkabéka
A második részben két olyan állatot ismerhetünk meg, amelyek felfedezése teljesen átformálta az evolúcióról alkotott képünket. A kétéltű kacsacsőrű emlősnek annak idején mindenki a csodájára járt, még maga Darwin is, és a viktoriánus kor egyik legnagyobb felfedezésévé vált. Az Európában őshonos dajkabéka nevét onnan kapta, hogy fürtbe szedett petéit a hím a lábára csavarva hordozza magával. És hogy mi a közös a két állatban? Mindkettőjük szaporodási, ellési szokásai rendhagyók fajtársaikhoz képest, ugyanis a hímek a szokásosnál nagyobb szerepet vállalnak a folyamatban. A híres természettudós jóvoltából ebbe is bepillantást nyerhetünk.
