ZETApress

hírportál

Véget ért a 4. magyar mini Davos

Julia Marton-Lefevre

Julia Marton-Lefevre

Kilencvenkét országból hétszáz résztvevő vett részt a Magyar Tudományos Akadémián negyedszer lebonyolított két és félnapos World Science Fórumon (WSF). A rendezvényen hetven előadás hangzott el. Nyolc plenáris és tizenhárom tematikus szekcióban zajlott a munka ? tudtuk meg Szarvas Istvántól.

Az előadók között szerepelt többek között a három magyar legfőbb közjogi méltóság, két Nobel-díjas és nemzetközi tekintélyű tudós, több világszervezet magyar származású vezetője. Előadást tartott a Kínai Tudományos Akadémia elnöke is.

Az ökológiai rendszerváltást kikényszerítő válságok ? éghajlat, biodiverzitás, igazságtalanság ? izoláltan nem oldhatók meg. Van azonban egy kulcs-elem, amelynek elsőbbséget kell adni. Ez az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az alkalmazkodás ? emelte ki Sólyom László államfő. ? Az emberi értékrendszer folyamatosan változik, előtérbe kerül a piaci fogyasztás, a magánéleti siker. Többek között a tudományos elit feladata, hogy ezt a szemléletmódot megváltoztassa. E nélkül sem a biológiai változatosság, sem a szegénység és migráció kérdése nem oldható meg ? hangsúlyozta a magyar államfő.

Mit tehet a tudomány az ökológiai rendszerek változatosságának megőrzéséért? ? ezzel a problémával foglalkozott az a sok fiatalt megmozgató és élénk vitát kiváltó szekció, amelynek munkájáról a magyar származású Julia Marton-Lefevre, az IUCN főigazgatója számolt be. A Láng István akadémikus társelnökségével működő szekcióban zenével és képekkel érzékeltették a természet gazdagságát, komplexitását. Így hívták fel a figyelmet arra, mennyire fontos a természeti értékeinek megőrzése, kiemelve a kutatók szerepét a biodiverzitás védelmében. Rámutattak, ezen a területen különösen fontos, hogy a tudósok az ismeretterjesztésen keresztül is hassanak az emberekre. ? A Földet rendszerként kell szemlélnünk, enélkül sem a biodiverzitás megőrzése, sem a fenntarthatóság nem értelmezhető ? fogalmazott Marton-Lefevre.

Az emberiség globális lábnyoma nagyobb, mint amekkora bolygónk hasznos területe, ha így folytatjuk, hamarosan hét földgolyónyi helyre lesz szükségünk mai életformánk fönntartásához ? idézte Wackernagelt a kutatónő. Végül a koppenhágai csúcsra utalva szorgalmazta, hogy a klímaügyi konvenciókat rendezzék egyetlen ernyő megállapodásba, hogy túllépjünk a jelenlegi széttagolt rendszeren.

Hogyan működjön a tudományfinanszírozás a globalizálódó világgazdaság körülményei között? ? a témáról Alan L. Leshner, a AAAS vezetője szólt. A nemzetközi gazdasági helyzetnek egyszerre vannak negatív és pozitív hatásai a tudományfinanszírozásra. Sokan most értették meg, hogy a tudományos és technológia fejlesztések és az ez irányú beruházások és költségvetési ráfordítások a válságból való kilábalás útját jelentik. Jó példaként többek között Finnországot említette Leshner, ahol a GDP 3,7 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre. Mint Leshner elmondta, a WSF-en felmerült egy ázsiai, illetve afrikai kutatási térség létrehozásának az ötlete is.

UNESCO szakértője, aki egyben a konferencia szervezője is a szervezet részéről. Nemzeti, regionális és nemzetközi szinten egyaránt szükség van a tudományos kutatás és az innováció szabályozásának újragondolására, hogy a különböző érdekeltek, a tudomány, az üzleti szféra, a média, a civil szektor együttműködésének kereteit kidolgozzák.

Ahmed Zewal kémiai Nobel-díjas ma is aktív tudós, Barack Obama tudományos nagykövete előadásában figyelmeztetett arra, hogy a tudomány és a vallás konfliktusa, a tudományetikai kérdések kiéleződése és a világ lakosságának jelentős részét ma is érintő tudatlanság, olykor írástudatlanság, és az ezzel járó forráshiány gátja lehet a tudományos haladásnak és a kultúrák közötti párbeszédnek. Új, a jövőt szem előtt tartó politikára van szükség, amely hangsúlyt helyez a tudatlanság felszámolására, az oktatási rendszer fejlesztésére a fejlődő világban úgy , hogy együttműködésre, partneri viszonyra törekszik.

Bajnai Gordon miniszterelnök magyarul (!) elmondott beszédében ? egyedül ő beszélt anyanyelvünkön! ? hangsúlyozta a közelgő klíma csúcsig tartó időszakban nagy felelősség hárul a tudósokra, hogy Koppenhágában jó, a hosszú távú célokat szem előtt tartó politikai döntés szülessen. ? Ennek érdekében sokat tett a budapesti világfórum ? jelentette ki a kormányfő.

Pálinkás József az MTA és a WST elnöke záróbeszédében többek között a következőket mondta: ? Az elmúlt három nap során az vitattuk meg, hogy mit tud felkínálni a tudomány és a technológia ebben az összetett és bizonytalan helyzetben. A társadalmi környezet mindig is kihatott a tudományra és fordítva, ám ez a viszony folyamatosan változik. Összetett világunkban a tudományos haladás igen nagymértékben függ attól, hogy milyen a tudomány és a társadalom viszonya.

A gazdasági recesszió idején fokozódik a nyomás, hogy csökkentsék a tudomány finanszírozását és rövid távú célokra koncentráljanak. Ez nem csupán visszaesést eredményez a kutatói kíváncsiság által vezérelt alapkutatásokban, hanem kihat a hosszú távú gazdasági növekedésre is. hasonló kockázatokat hordoz a társadalomtudományok negligálása is, holott ezekre még soha nem volt ennyire szükségünk. Hiszen kezelni kell a válság okozta bizonytalanságot, sokkot ? húzta alá a professzor.

Néhány személyes benyomásom a fórumról összehasonlítva az eddigiekkel. Egy tudományos fórúm értékét mindenképpen növeli, ha Nobel-díjasok vesznek részt különösképpen, ha előadást is tartanak ez most így volt. Hiányoltam a magyar származású Nobel-díjasok távollétét legalább videó üzenetben köszönhették volna a tanácskozást. Kitűnő ötletnek tartom a 12 tudós a XXI. századról könyv megjelenését.

Hiányoltam, hogy nem volt közgazdasággal foglalkozó szekció, így magyar közgazdászok is távol maradtak, bár a magyar miniszterelnök közgazdász és előadásában szólt az első Nobel-díjas közgazdász hölgyről. Hiányoltam az előadók életrajzát is, amely a korábbi konferenciákon rendelkezésre állt és jelenlévők névsorát, bár mindenkivel sikerült interjút készíteni, akivel akartam, de ez nem sportrendezvény, az interjúkat központilag meg lehetne szervezni, ahogy a többi fórumon volt.

Véleményem szerint a konferenciáról megjelenő gyér hazai média-megjelenés abból adódott, hogy az előadások angol nyelven hangzottak el és a hazai újságírók többsége nem rendelkezik felsőfokú, vagy tudományos angol nyelvismerettel, de az angolul nem beszélő francia újságírók sem repestek a boldogságtól. Örömömre szolgált, hogy ezeket az MTA jelenlegi és korábbi elnökének elmondhattam ? írta Szarvas István.

Szóljon hozzá!