ZETApress

Nem lehet az Európai Unió tagja olyan állam, ahol nem érvényesül a nemek közötti esélyegyenlőség – jelentette ki Gurmai Zita, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke május 3-án, szerdán Brüsszelben azon a nemzetközi tanácskozáson, melyen a nők esélyegyenlőségének helyzetét tekintették át Dél-kelet Európában. A bizottsága és a budapesti Nyílt Társadalom Intézetének szervezésében rendezett tanácskozáson a régióban működő hét nem kormányzati szervezet és szakértők csoportja által kidolgozott “Út az Európai Unióba” című dokumentumot beszélték meg.

Magyar részről felszólalt még Földvári Éva a Nyílt Társadalom Intézet Nőpromramjának programmenedzsere, kifejtette véleményét Agnes Hubert, az Európai Bizottság tanácsosa és Kóczé Angéla szociológus. A vitában részt vettek a kérdéskör bosznia-hercegovinai, albániai, montenegrói, horvátországi, koszovói, macedóniai, szerbiai szakértői, valamint a régióban élő roma nők helyzetével foglalkozó kutatók. A probléma geopolitikai hátterét Sonja Licht, a Szerbiai Politikai Tudományok Intézetének vezető munkatársa világította meg.

Az elemző dokumentum megállapítja, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség érdekében az elmúlt három esztendőben a legfontosabb törvényhozói döntések megszülettek. Ugyanakkor a gyakorlat elmarad ettől. A résztvevők a jog és a gyakorlat közötti ellentmondás egyik fő okaként említették a jugoszláviai háború következményeit: a szegénységet, a nacionalista és soviniszta törekvéseket és a fundamentalizmus legkülönbözőbb jelentkezési formáit.

A jelentés megállapítja, a régióban a nők nagy része még mindig nincs jelen a munkaerőpiacon. Albániában csak 38, Koszovóban mindössze 30 %-uknak van munkája. A legjobb a helyzet a tagjelölt Horvátországban, ahol 2005-re sikerült elérni, hogy a nők 59 %-a dolgozik. A munkaerőpiac vízszintesen és függőlegesen is rétegezett, a férfiak többnyire a menedzseri és vezetői posztokat foglalják el, míg a nők többségükben az alulfizetett és kevésbé megbecsült szektorokban, az oktatásban, egészségügyben és szociális ellátásban kapnak munkát. A férfiak Horvátországban 25, míg Bosznia-Hercegovinában átlagban 80 százalékkal kapnak nagyobb bért a nőknél. Horvátországon kívül törvény nem garantálja a szülő nő visszatérését korábbi munkahelyére.

A tanácskozás kapcsán Lévai Katalin, az Európai Parlament Jogi Bizottságának szocialista alelnöke hangsúlyozta, nagyon örül annak, hogy a jogi, alkotmányos eszközök biztosítása mellett az unió és a parlament tekintettel lesz a jogszabályok érvényesülésére is: Ne legyen elegendő a jogi háttér biztosítása, a csatlakozási érettségre való megmérettetésnél figyeljenek oda arra is, hogy a törvény ne maradjon írott malaszt.