ZETApress

hírportál

Emléktábla a Corvin közben

Pesti lány az emléktáblánálMa délután 14 órakor ünnepélyesen felavatták az 1944-es varsói felkelés és az 1956-os magyar forradalom lengyel?magyar kapcsolatainak emléket állító táblát a VIII. kerületi Corvin közben.

A lengyel?magyar barátság két kevésbé ismert történelmi próbatételét megörökítő, kétnyelvű, fekete gránitból készült emléktáblát a Bethlen Gábor Alapítvány, Józsefváros Önkormányzata és az Országos Lengyel Önkormányzat állíttatta. Az ünnepségen Sára Botond Attila VIII. kerületi alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet üzenetét Michal Andrukonis követtanácsos olvasta fel.

A lengyel nagykövet üzenetében a két nép sorsközösségére helyezte a hangsúlyt, amely egyik titka az ezeréves, nehéz időkben is beigazolódó barátságnak. A kölcsönös rokonszenv és empátia, a két nép közötti barátság gyakran a politikai vezetők választásai ellenére is érvényesült. Az emléktábla nemcsak a közös történelem két rendkívül fontos eseményére utal, hanem egyben az emlékezet visszaállításának aktusa és jelképes köszönetnyilvánítás is hőseinknek.

A tábla egyfelől arra emlékeztet, hogy 1944 nyarán a németekkel szövetségben lévő magyar alakulatok Varsó környékén nem voltak hajlandók szembeszállni a lengyel felkelőkkel. Titokban fegyverrel és élelemmel látták el őket, sebesültjeiket tábori kórházaikban ápolták, többen közülük pedig át is álltak a hazájukért harcoló lengyelek oldalára. Varsó környékén a lengyelek máig odaadóan gondozzák azoknak az elesett és a németek által árulás miatt kivégzett magyar katonák sírjait. Másfelől a tábla felidézi, hogy 1956-ban Magyarországon tanuló lengyel egyetemisták is felhúzták a Nemzetőrség karszalagját. Mai ismeretek szerint tizenöt-húszan lehettek, akik a hívás ellenére nem mentek haza Lengyelországba, hanem beálltak a nemzetőrségbe, és együtt járőröztek a magyar felkelőkkel.

A tábla megörökíti azt a lengyel történelemben páratlan rokonszenvet és segítséget is, amelyet a lengyel társadalom a magyar forradalom alatt és után Magyarországnak nyújtott. A pénzadományokból több mint 21 millió zloty gyűlt össze, miközben az akkori átlagfizetés nem érte el az ezer zlotyt. Az ebből vásárolt élelmiszer, gyógyszer, kötszer, vérplazma és egyéb adomány értéke kétszerese volt annak, amit Magyarország 1956-ban a világ más népeitől együttesen kapott. Húsznál több lengyel újságíró és tudósító is érkezett Budapestre, nekik volt köszönhető, hogy a lengyelek ? a szovjet tömb országai közül egyedüliként ? valósághű képet kaptak mindarról, ami Magyarországon történt.

Az emléktábla a leventepuskát szorongató ’56-os pesti srác szobrához közeli házfalon kapott helyett. Az 1944-es varsói felkelésben hősi halált halt lengyel kis felkelő szobrának alakja látható rajta, mintegy párjaként a budapesti ’56-os gyermekharcosénak. A pesti srác szobrának felállításához egyébként annak idején éppen a varsói gyerekfelkelő szobra adta az ötletet a ’90-es évek elején Pongrátz Gergelynek, a Corvin közi forradalmárok egykori parancsnokának. Felszólalt Wittner Mária 1956-os forradalmár ? egykori pesti lány ? is, az avatóbeszédet pedig Szalai Attila volt varsói diplomata mondta el. Az emléktábla leleplezését és megkoszorúzását követően fellépett Tolcsvay Béla Kossuth-díjas énekes és zeneszerző, majd a szervezők mindannyiunkat vendégül láttak a szomszédos Józsefvárosi Galériában egy kis borozásra, pogácsázásra. Múlt csütörtök este megnyílt kiállításukról idekattintva olvashatunk.

Szóljon hozzá!