ZETApress

Az Artemisszió Alapítvány és a HAND Szövetség helyzetértékelő beszélgetést tartott tegnap délután a menekültügyben érintett civil szervezetek közreműködésével a sajtómunkásoknak a Lövőház utcai Európa Pont IV. emeletén.

A hamis vagy félinformációk áradatában egyre nehezebb kiigazodni, ezért biztosítottak teret azoknak, akik hangosabban vagy csendesebben, de a terepen teszik a dolgukat, hogy elmondhassák meglátásaikat a jelen helyzettel kapcsolatban. Az eseményen a Helsinki Bizottság, a TASZ, a Migration Aid, Menedék Egyesület, a Segítsünk együtt a menekülteknek-csoport, a Magyar Vöröskereszt és a Református Menekültmisszió képviselője vett részt.

Az eseményre a Magyar civilek a globális szegénység ellen ? a HAND Szövetség kampánya a Fejlesztés Európai Évében című projekt keretén belül kerül sor. A projekt az EB és a KKM finanszírozásával valósult meg. ? Mi változott az ?új időszámítás? kezdete (szeptember 15-e) óta? ? tette fel a kérdést vitaindítójában a Helsinki Bizottság jogásza, s mindjárt meg is fogalmazta 12 pontos válaszát.

Az át- és beáramlás nem szűnt meg, sőt növekedett. Még kevesebb külföldit regisztrálnak a magyar hatóságok. Kb. 600 menedékkérelem az új rendszerben, nem volt pozitív döntés. Lehetetlen hozzáférni a védelemhez; bordér procedúra (szeptember 15-től), gyorsított eljárás, elfogadhatatlansági eljárás augusztus 1-jétől. A szomszédos államokkal nőtt a feszültség. Az EU elfogadta a tehermegosztást igazságosabbá tevő kvótarendszert és döntött a hotspotok felállításáról. Magyarország ezeket elutasította, ötmilliárd euró jut Törökországnak.

Megszűnt az Alaptörvény által garantált menedékjog intézménye. Senki nem kaphat menedékjogot, aki földön érkezik Magyarország területére (leszámítva, ha Ukrajnából, vagy repülővel érkezik valaki, de ez apatikus) a biztonságos harmadik ország koncepció miatt. Szerbia nem biztonságos a menekülőknek, hiába fogadták el kormányrendeletet. A döntésre váró menedékkérők nehéz helyzetben vannak: kérelmeiket késve bírálják el és továbbra is feltűnően alacsony elismerési aránnyal. Tavaly ez 9% volt, idén ez tovább romlik. Az EU28-ban tavaly 45% volt a pozitív döntések aránya!

Kriminalizálják a menekülteket (kb. 600 ilyen eljárás Szegeden) és fogva tartják őket, Úgy születnek kiutasítások és úgy tartják őket őrizetben, hogy tudják, Szerbia nem veszi őket át. A szerb hatóságokkal nincs érdemi együttműködés, a kiutasított külföldieket nem is hivatalos eljárásban adják át, hanem ?kikísérik? a kapun ? teljesen úgy, mintha ezek az emberek nem állnának magyar joghatóság alatt.

Nem szűnt meg az intézményi leterheltség, bár a menekülttáborok kihasználtsága jelentősen csökkent (kevesebb mint ezer ember van), a debreceni tábor bezár október végével. De a rendőrség, honvédség, BÁH, bíróságok óriási erőket mozgósítanak, hogy az új szabályoknak eleget tudjanak tenni. Az átcsoportosítás elveszi a figyelmet és az erőforrásokat más fontos feladatoktól.

Alkotmányossági problémák (tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, hadsereg bevetése, fegyverhasználat utólagos engedélyezése, migránsokra vonatkozó külön büntetőeljárási szabályok, abszurd és embertelen szabályok a menedékjogi eljárásban. Cél: senki se akarjon itt menedéket kérni, aki mégis megteszi, az rosszabb helyzetbe kerül, mint aki a horvát határon átutazik ? így naponta több ezer ember halad át az országon regisztráció nélkül. Ez ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel.

A büntetőbíróságok asszisztálnak a tömeges jogsértésekhez, a nemzetközi joggal ellentétesen járnak el. Egyrészt nem lehetne bíróság elé állítani (nem egyszerű megítélésű az ügy), másrészt a menekülőt nem lehet megbüntetni ezért. Védelemhez való jog korlátozott, kaffkai ahogy megtalálni se könnyű az ?új? bírósági tárgyalókat. Egyre több esetben tiltja meg a menedékkérők magyarországi visszaadását más EU tagállamokból a strasbourgi emberi jogi bíróság: romlik a magyar menekültügy megítélése szakmai fórumokon is.