ZETApress

hírportál

Nobel-díj a neutrínókért

Nobel-díjFizikai Nobel-díj a neutrínókkal kapcsolatos kutatásokért. A 2015-ös Fizikai Nobel-díjat Takaaki Kajita japán és Arthur B. McDonald kanadai tudósok kapták megosztva a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaikért ? jelentették be ma a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

Az ujjunk hegyén másodpercenként milliárdnyi neutrínó halad át, amiből semmit nem érzékelünk. A neutrínók észlelésére különleges, hatalmas föld alatti detektorok épültek (és épülnek), ezek közül a legnagyobb 3 kilométer mélyen van az Antarktisz jege alatt. ? Háromféle neutrínót ismerünk: az elektron-, müon- és tau-neutrínót. Sokáig rejtély volt, hogy hová tűnnek a Napból származó elektron-neutrínók, ugyanis sokkal kevesebbet észleltek belőlük, mint amennyit a Nap tevékenysége alapján vártak. Az egyik díjazott, Arthur B. McDonald (Sudbury Neutrino Observatory Collaboration, Queen?s University, Kingston, Kanada) mutatta ki, hogy a Napból a Föld felé tartó neutrínók egy része átalakul (az elektron-neutrínók átalakulnak a másik két típussá, azaz tau- és müon-neutrínókká) ? magyarázta az MTA.hu portálnak Horváth Dezső fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének kutatója.

A másik nagy kérdés az volt, hogy miért tűnik el a földi légkörben ? kozmikus sugárzás hatására ? keletkező müon-neutrínók egy része. Takaaki Kajita (Super-Kamiokande Collaboration, University of Tokyo, Kashiwa, Japán) és kollégái mutatták ki, hogy ezek is megvannak, csak tau-neutrínókká alakulnak. Érdemes megemlíteni, hogy Bruno Pontecorvo olasz fizikus mindezt elméleti úton előre megjósolta.

A felfedezések jelentősége, hogy a neutrínók egymásba való átalakulásai (úgynevezett neutrínó-oszcilláció) úgy magyarázhatók, hogy a neutrínóknak mégis van tömege, ellentétben a korábbi elgondolásokkal. A neutrínó-oszcilláció ugyanakkor felveti, hogy létezhet egy eddig nem ismert erő, amely ezt az átalakulást okozhatja. A neutrínók vizsgálata tehát a részecskefizika egyik legizgalmasabb területe. A világűrben állandóan rengeteg neutrínó keletkezik, például a Nap belsejében, de egy szupernóva-robbanás energiájának nagy részét is neutrínók viszik el. Kutatásuk ezért alapvető fontosságú a Világegyetem működésének megértésében.

Szóljon hozzá!