Júniusi PACITA
Európa jövője és a fenntartható fogyasztás címmel zajlott konzultáció az MTA szervezésében. Mennyire aggódik a fenntartható fogyasztás ügye miatt? Hajlandó lenne változtatni akár személyes fogyasztási szokásain? Hogyan csökkentsük a háztartásunkban keletkezett hulladék mennyiségét?
Ilyen és hasonló kérdéseket vitattak meg a Parliaments and Civil Society in Technology Assessment (PACITA) elnevezésű projekt keretében szervezett állampolgári konzultáció résztvevői. A konzultáció eredményei a nemzeti és az európai döntéshozók számára is hasznosak lehetnek a társadalom támogatását bíró szakpolitikai intézkedések bevezetésében ? tudatta az MTA Titkárság Kommunikációs Főosztálya.
Az Európai Unióban évente hárommilliárd tonna hulladék keletkezik, ami fejenként hat tonna szemetet jelent. Bár ennek a mennyiségnek a nagy része ipari eredetű, a probléma a háztartások esetében is megoldandó feladatot jelent. Ráadásul az EU-ban keletkező hulladék mennyisége tovább nő: egyes becslések szerint 2020-ra 45 százalékkal lehet több az uniós polgárok éves hulladéktermelése, mint 1995-ben volt. Miként lehet ezt az aggasztó folyamatot megállítani? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ kerestek annak az MTA által rendezett konzultációnak a résztvevői, amelyet az Európai Bizottság által finanszírozott Parliaments and Civil Society in Technology Assessment (PACITA) elnevezésű projekt keretében szerveztek.
A 14 európai szervezet által indított PACITA program célja a technológiai hatásértékelés különböző módszereinek bemutatása ? számos emberrel és szervezettel történő párbeszéd kezdeményezésével ? ezáltal a tudományos tényeken és széles körű egyeztetésen alapuló politikai döntéshozatal elősegítése. A vitával egybekötött közvélemény-kutatáson a fenntartható fogyasztást az élelmiszer-fogyasztással, a közlekedési eszközök használatával, a lakhatási körülményekkel, valamint az elektronikus árucikkek használatával kapcsolatos szokásokat vizsgálva tárgyalták.
? Az állampolgári konzultációra 120 embert hívtunk meg, akik nemük, végzettségük, életkoruk és lakóhelyük alapján a magyar lakosságot reprezentálják ? mondta Mosoni Fried Judit, a projekt szakmai tanácsadója. A kérdéseket a programban részt vevő tíz másik európai ország polgárainak is feltették ugyanabban az időben, hogy a válaszokat egyszerre összesíthessék. ? A konzultációk révén összesen mintegy 1100 európai polgár véleménye, illetve azok összehasonlító elemzése kerülhet majd az EU döntéshozói elé ? hangsúlyozta Mosoni Fried Judit.
A kérdőívekre adott hazai válaszok alapján a résztvevők úgy látják, hogy a természeti erőforrások és környezetünk védelme még a gazdaság növekedését elősegítő intézkedéseknél is fontosabb. 93 százalékuk akár még saját fogyasztását is hajlandó lenne csökkenteni ennek érdekében. A válaszadók szerint a fogyasztási szokások átalakítását jutalmazó-ösztönző eszközökkel lehetne elérni, például csökkentett árú, környezetbarát termékek forgalmazásával vagy kedvezményes közösségi közlekedés bevezetésével. A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy gyártói kötelességgé kellene tenni a tartósabb, hosszabb élettartamú termékek forgalmazását.
A fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása érdekében a legtöbben a technológiai fejlesztések támogatását várnák az uniós politikusoktól. Az egyes országok konzultációs eredményeit decemberben összesítik, a végleges jelentés 2015 januárjában kerülhet a szakpolitikusok, köztük az Európai Parlament képviselői elé. ? A Magyar Tudományos Akadémia kiemelt feladatának tekinti a tudomány, a politikai döntéshozók és a civil szféra együttműködésének elősegítését ? hangsúlyozta Vékás Lajos az MTA alelnöke a PACITA program 2014. júniusi tanácskozásán, amely az öregedő társadalom kihívásait állította a középpontba.
