ZETApress

hírportál

2030: zöld Európa szigeteléssel

Magyarországon tesztelték az EU energiafüggőség elleni fegyverét. Az Európai Bizottság 30%-os energia-megtakarítást javasol 2030-ra a szerdán kiadott közleményében. A testület szerint az ambiciózus, de reális tervvel elérhetővé válik, hogy 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású kibocsátása 2030-ra.

Az Európai Unió jelenleg évente mintegy 500 milliárd eurónyi energiát pazarol el, amelynek 40%-áért a korszerűtlen épületek a felelősek. A Financial Times szerint már régen megvan az EU energiafüggőség elleni fegyvere, amit a Knauf Insulation szakértői Magyarországon teszteltek. Az Európai Bizottság 2030-ig 30%-os energia-megtakarítási javaslatot tett a szerdai közleményében. A régóta várt ajánlás szerint az 1990-es szinthez képest 40%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású káros anyagok kibocsátását. Ennek egyik eszközeként ugyancsak fontos célkitűzés, hogy 2030-ra legalább 27%-ra nőjön a megújuló energia részaránya a megtermelt energiamennyiségben.

Az intézkedések hatására versenyképessé, megfizethetővé és biztonságosabbá válna az európai energiaellátás, hiszen csökkenne a közösség földgázimport?függősége, így a tagállamok lakóinak évente összesen 53 milliárd euróval kevesebbet kellene gáz- és villanyszámlára költeniük. Az Európai Bizottság szerint a célok elérése nem lesz olcsó, hiszen a tagállamoktól évente 89 milliárd eurónyi beruházást igényelnek a változtatások 15 éven át. Cserébe viszont a korszerűsítések, egyebek mellett az épületszigetelési programok fellendítenék az európai gazdaságot és új munkahelyeket teremtenének. A javaslatról október végén az energiabiztonsági stratégiával együtt döntenek majd a tagállamok.

Újítsuk fel Európát!

Az Európai Bizottság mostani ajánlása szinkronban van az Újítsuk fel Európát elnevezésű kampánnyal. A Knauf Insulation 21 másik céggel együtt egy nyílt levélben már korábban felhívta Európa döntéshozóinak figyelmét az energiahatékonyság előnyeire. A cégek szerint az energia jelentős része az épületeken át vész el, de az EU teljes épületállományát lehetne szigetelni évi 100 milliárd euróból 2050-ig. Ha 2030-ra 30%-ra emelnék a kötelező energiafogyasztás-csökkentést, akkor a munkálatok 1,48 millió új munkahelyet teremtenének és 2017-re 291 milliárd eurós GDP növekedést eredményeznének, miközben az államháztartások akár évi 39 milliárdot is megspórolhatnának vele.

Energia-megtakarítás: jótékony hatás Magyarországon

Az Európai Unió területén minden tíz épületből csak kettő energia-hatékony. Nálunk az arány még rosszabb: tízből csupán egy épület korszerű. Magyarországon a családi házak szigetelése lenne a legégetőbb, hiszen az állomány 89,3%-a, vagyis két és fél millió épület szorulna felújításra. A Financial Times című gazdasági lap szerint a megoldás már régóta létezik, ráadásul Magyarországon sikeresen tesztelték az EU energiafüggőség elleni fegyverét, ami nem más, mint a szigetelés. A Knauf Insulation tavaly indította el azóta is sikeresen futó programját Nálam szigetelnek címmel a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai támogatásával.

Két, nagyjából azonos műszaki feltételekkel rendelkező épületet és életvitelű családot választottak ki. Az egyik házat leszigetelték, a másikat nem, majd mérték az energiafogyasztásukat. Hét hónappal később bebizonyosodott, hogy a szigetelt házban lakó család 113 ezer 888 forintot spórolt meg a szigeteletlen házban lakó családhoz képest. A belső hőmérséklet azonos szinten tartásához 46%-kal kevesebb gázra volt szükség, sőt, a kazánok energiatakarékosabb működése okán még áramból is kevesebbet fogyasztott a család.

Átfogó családi ház felújítási program?

A Knauf Insulation szakértő csapata az eredmények alapján átfogó családi ház felújítási programot kezdeményezne Magyarországon a már működő panelprogram mintája alapján. Az elképzelés szerint a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné. A hosszú távú, 25 éves programhoz az állam hozzájárulása 1,6 ezer milliárd forint lenne. Ez évente 64 milliárd forint ráfordítást jelentene, ami már a második év után folyamatosan és várhatóan többszörösen megtérülne.

Szóljon hozzá!