Több száz új faj a Himalája keleti részén
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet legújabb tanulmánya szerint a közelmúltban több mint 350, a régióban azelőtt ismeretlen fajt fedeztek fel Kelet-Himalájában. A felbecsülhetetlen értékű biológiai kincset azonban súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás.
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája ? Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas ? Where Worlds Collide) című tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási időszak eredményeit mutatja be. A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folyt. A Himalája keleti fele jellemzően nehezen megközelíthető terület, sok az elszigetelt élőhely, ezért a biológiai feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, és máig nem fejeződött be.
Az egy évtizedes kutatás során a szakemberek több mint 350 új fajt regisztráltak ezen a területen. Az eddig nem ismert fajok közé tartozik 242 növény, 61 gerinctelen, 14 édesvízi hal, 16 kétéltű, 16 hüllő, két madár és két emlős.
A kutatók rámutattak, hogy az Észak-Mianmarban élő putaoi muntjákszarvas (Muntiacus putaoensis) a világ legkisebb és legősibb szarvasfaja. Az állatról korábban úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de a DNS tesztek azt igazolták, hogy egy különálló fajba tartozik. 60-80 cm magas, és összesen 11 kg körüli testtömeggel rendelkezik. Rátaláltak a területen a 2005-ben felfedezett arunácsali makákóra is, mely nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élő makákója ? a tengerszint feletti 1600 és 3500 méter magasságban fordul elő.
A Himalája teljes területén tudomásunk szerint eddig megközelítőleg tízezer faj él, többek között körülbelül 300 emlős, ezer madár és 300 édesvízi hal. A világ összes növényének harmada és a gerinctelenek 40%-a itt él. Itt található a kihalás szélén álló bengáli tigris egyik utolsó élőhelye, és itt él a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.
Ez a hatalmas jelentőségű felfedezés rámutat arra, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek. Különös figyelmet kell tehát arra fordítani, hogy a most felfedezett értékeket megőrizzük. Sajnos a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klímaváltozás hatásait már észlelhetjük ? mondja Balogh Alexandra, a WWF Magyarország sajtószóvivője.
A klímaváltozás mellett a nem fenntartható gazdálkodás, az erdőirtás, a túllegeltetés, a veszélyeztetett fajokkal történő illegális kereskedelem és az édesvízzel való felelőtlen gazdálkodás és a szennyezés veszélyezteti a Himalája élővilágát. Az angol nyelvű tanulmány innen letölthető.
Élő Himalája
A WWF kezdeményezése azért jött létre, hogy a Himalájában található természeti kincseket megóvjuk. A természetvédelmi szervezet olyan fenntartható gazdasági megoldásokat javasol, melyek nem károsítják a környezetet. A WWF együttműködik a helyi településekkel, a kormánnyal és a gazdasági szereplőkkel annak érdekében, hogy az élőhelyek fennmaradjanak ezen a területen.
Az egyik felfedezés egy különleges érdekesség. Egy százmillió éves gekkófosszíliát találtak a Hukawng-völgyben, Mianmar északi területén, ami a legrégebbi gekkómaradvány, melyről a kutatók eddig tudomást szereztek. A 353 fajból Bhutánban 21, Indiában 144, Mianmarban 15, Nepálban 93 és Kína tibeti régiójában 90 fajt fedeztek fel (bizonyos fajok több országban is fellelhetők).
