ZETApress

hírportál

Bardau a havasokban

Staffan_Widstrand3_WWFHatalmas medvét fogott a WWF a Máramarosi havasokban. Természetvédelmi szempontból jelentős eseményként egy 230 kilogrammos barnamedvét fogtak be és láttak el nyomkövető nyakörvvel a WWF Duna-Kárpátok Iroda munkatársai a Máramarosi Naturparkban ? tudtuk meg Molnár-Baji Évától.

A WWF Barnamedve-védelmi Programjának célja a Kárpátok keleti részén élő veszélyeztetett medvék vándorlási útvonalainak megismerése a faj hatékonyabb védelme érdekében. Hazánkban hasonló célból egy hiúz befogását tűzte ki célul a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park.

Egy kihelyezett ketreccsapda segítségével kifejlett hím barnamedvét fogtak be a WWF Duna-Kárpátok Iroda munkatársai a Máramarosi Naturpark szakemberei segítségével. Az állatot az altatást követő egészségügyi vizsgálatok után nyomkövető nyakörvvel látták el a természetvédők. A máramarosi völgyről elnevezett Bardau egy 8 és 10 év közötti, nagyjából 230 kilogrammos példány, amely a Barnamedve-védelmi Program keretein belül befogott és megfigyelt negyedik medve. ? Bardau az általunk eddig befogott legnagyobb példány, amelynek nagy és egyértelműen határok nélküli mozgástérre van szüksége. Ez az állat értékes információkkal fog szolgálni számunkra a Máramaros ez idáig megközelíthetetlen területeiről illetve a román-ukrán határon közlekedő barnamedvék útvonalairól ? hangsúlyozta Cristian-Remus Papp, a WWF projekt koordinátora.

2012 nyarán három másik medvét fogtak be és láttak el nyomkövető nyakörvvel a szakemberek. Marina, a 10-12 éves nőstény és Eugen, a 7-8 éves, 130 kilogrammos hím útját és viselkedését folyamatosan nyomon követik a WWF természetvédői. Martint azonban, a 6-8 éves, 150 kilogrammos hímet 2012 őszén orvvadászok lőtték le, a felelősök pedig azóta sem kerültek elő.

Európa Oroszországon kívüli barnamedve-populációjának 45%-a él Romániában és Ukrajnában, ezért védelmük itt különösen fontos. A kutatás során használt rádiotelemetriás eszköz lehetővé teszi az állat térbeli mozgásának, illetve többféle élettani funkciójának nyomon követését. Ismertté válnak jellegzetes pihenőhelyei, a prédaállatok elejtésének helyszínei, valamint az útvonalak, melyeket használva bejárja vadászterületét. A mozgáskörzet feltérképezésével csökkenthető az ember-állat konfliktusok esélye, célszerűbben tervezhetők az új közutak és a különféle egyéb beruházások, amelyek a védett területeken kívül létesülnek.

Az orvvadászaton és illegális kereskedelmen kívül a fajra leselkedő legnagyobb veszély természetes élőhelyeik folyamatos csökkenése és felaprózódása. A barnamedvék ? más nagyragadozókhoz hasonlóan ? fontos szerepet töltenek be az erdő működésében. Selejtezik a növényevő vadállományt, ami segít megakadályozni a betegségek terjedését. A vadsűrűség csökkentésével az erdők felújulását teszik folyamatossá, aminek gazdasági szempontból is komoly jelentősége van.

Magyarországon a három kárpáti nagyragadozó közül szórványosan a farkas és a hiúz fordul elő rendszeresen, bár évről évre medvék is felbukkannak az északi határszélen. Szerepüket felismerve az Északi-középhegység nemzeti parkjaiban a természetvédők igyekeznek biztosítani védelmüket, de ez a folyamatos orvvadászat miatt egyelőre kis eredménnyel kecsegtet. ? Fontos lenne, hogy a rendkívül alacsony számban előforduló nagyragadozóinkat védjük és minél inkább megismerjük. Sem a farkas, sem a hiúz nem jelent reális veszélyt az emberre, miközben természetvédelmi szerepük igen jelentős. Ezért is indítottuk el néhány éve a Hiúzvédelmi Programunkat, melynek célja a faj ismertté tétele és a védelmi lehetőségeinek kidolgozása. A projektben szorosan együttműködünk az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereivel ? fűzte hozzá Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Szóljon hozzá!