ZETApress

hírportál

Ballonos tragédia

Elektromos vezetéknek ütközött és kigyulladt egy hőlégballon hétvégén Egyiptomban, a Nílus közelében. A pilóta túlélte a katasztrófát, 19 utasa viszont életét veszítette, amikor a gázrobbanást követően a légijármű 300 méter magasságból lezuhant. A tragédiának magyar áldozata is van ? tudtuk meg a híradásokból.

Az interneten rögvest megindultak a találgatások, s elkezdődtek a rosszindulatú találgatások. 300 méter magasban nincs is magasfeszültségű távvezeték ? írták a kommentálók ?, s ebben igazuk is volt. A magas szó itt sem a vezeték 300 méteres magasságára, hanem a benne áramló több ezer voltos feszültségre utalt. A tűz sem nagy magasságban, hanem földközelben történt, s a ballon csak később emelkedett feljebb. Nézzük meg most, mi is történhetett.

A ballon mintegy 15 méter magasban repült a távvezetéknek, melyet a pilóta csak későn vett észre. Ezt okozhatta figyelmetlenség is ? talán a felkelő Napba nézett, ami elvakította ? de lehet, hogy a vezeték nem volt kellőképpen megjelölve. Nálunk éppen ezért vannak rajtuk jókora vörös gömbök, hogy a légi járművek vezetői időben észrevegyék, és kikerülhessék azokat. Mivel az egyiptomi légi kreszt nem ismerem, nem tudom, náluk van-e ilyen előírás.

Az ütközéskor a ballon rögvest kigyulladt, s a pilóta is, meg két utas is azonnal kiugrott. Az egyik utas később elhunyt, de a másik utas és a pilóta túlélte az égést és a földhöz csapódást. (A 15 méteres magasság négy-öt emeletnek felel meg, ahonnan kiugrani nagy meggondolatlanság, de legalább van némi túlélési esély.) Amikor kiugrottak, az utasokkal teli ballon össztömege több mint kétszáz kilogrammal csökkent, így azonnal gyors emelkedésbe kezdett. Ennek sebességét az is fokozta, hogy az égés következtében a kupolában lévő levegő is egyre melegebb lett, egyre jobban emelte a ballont, s így értek fel 300 méterre. Ott aztán a vászon is elégett, a palackok is felrobbantak, s így a szerkezet a 18 utassal lezuhant.

1983 és ’88. között magam is ballonoztam előbb a Malév RK, majd az Őcsényi RK színeiben. 1988 nyarán egy kemény leszállás közben megsérültem, s abbahagytam, majd vitorlázó repülni kezdtem. Ballonosként tanultam az ejtőernyős ugratásról is. Olyankor mindig meg kell húzni a nyitókötelet, süllyedésbe kell vinni a ballont, enélkül a hirtelen súlycsökkenés következtében a ballon hirtelen emelkedni kezdene, szakzsargonban felpattanna, amikor az ugró elhagyja a kosarat. Egyiptomban is hasonló történt amikor a pilóta kiugrott: a ballon a súlycsökkenés miatt ment át hirtelen emelkedésbe. Ha kiugrás közben megfogja a nyitókötelet, a ballon nem tudott volna felemelkedni, s a többi 18 áldozat is esélyt kapott volna a túlélésre. Kár, hogy másként történt!

Szóljon hozzá!