ZETApress

hírportál

Masat?1 a világűrben

Sikeresen pályára állt a Masat?1, az első magyar mesterséges égitest. Tegnap a történelem folyamán először került magyar mesterséges égitest a világűrbe. E mérföldkő fontossága csak az első magyar űrhajós repüléséhez fogható ? mindez a Masat?1 és fejlesztőinek sikere.

Magyarország első műholdja, a Masat?1 több hasonló műholddal közösen vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében. Február 13-án, hétfőn magyar idő szerint 12 óra 10 perc 54 másodperckor, a sikeres startot követően alig több mint 70 perccel Új-Guinea szigete fölött a műhold elszakadt a hordozórakéta negyedik fokozatától, ezáltal technikai értelemben is hazánk első mesterséges holdja lett. Pontosan fél órával később a Csendes-óceán fölött, Chile partjaitól keletre elkezdte a rádióadás sugárzását. 12 óra 54 perckor Floridából megérkezett az első jelentés a műhold sikeres vételéről.

A BME fejlesztőcsapata több mint 1500 adatcsomagot vett a nap folyamán történő négy áthaladás során, és vezérelni is tudta a műholdat. A nyilvános dekódoló szoftvernek köszönhetően nem csak Magyarországról, de a világ minden tájáról érkeznek adatok a műhold rendszereinek működéséről és a műhold világűrbéli környezetéről. Az adatok első, közvetlen elemzése alapján a műhold kifogástalanul működik, a rendszerek legfontosabb jellemzői névleges értékeket mutatnak. Megkezdődött a tudományos és technikai adatgyűjtési program kidolgozása.

Az első magyar műhold, a Masat?1 a BME két villamos-kari tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak összefogásával, szponzori támogatással született meg. A földi állomás központi vezérlőjének a Mérnöktovábbképző Intézet ad otthont, míg az antennarendszer a BME Egry József utcai E-épületének tetején kapott helyet.

A felbocsátás helyszíne Francia Guyana: a jogi értelemben Franciaországhoz tartozó terület Brazíliával és Suriname-mal határos. Gazdasági életében kiemelt szerepet játszik a Kourou-i űrközpont, melyet 1975 óta az Európai Űrügynökség (ESA ? European Space Agency) űrkikötőként használhat.

Az első magyar műhold, a Masat?1 ? melynek neve a magyar és a satellite szavak összetételéből származik ? egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, az építés alapjául szolgáló szabvány miatt CubeSat-nak is nevezik. Ez a szabvány meghatározza a műhold befoglaló méreteit és tömegét. A Masat?1 építése egy pilot projekt, amely elsősorban oktatási célokat szolgál. A műhold mását a ma délelőtt nyíló kiállításon is megláthatjuk a Műegyetem Aulájában.

A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, amely lehetőséget biztosít a jövőben nem csak a Műegyetemen működő, hanem más hazai szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és világűrben történő üzemeltetésére is. E szempontból különösen fontos a projekt életében most kezdődő szakasz, mely a Masat?1, mint mérnöki alkotás, és a fejlesztés során alkalmazott koncepciók helytállóságának igazolására szolgál valódi űrbéli körülmények között.

A Masat?1 projekt révén a fejlesztői csapat olyan tapasztalatra és tudásra tett szert, amelyre a bontakozó hazai űripar igényeit kielégíteni képes, magas színvonalú oktatást és mérnökképzést alapozhatunk. Ezen túlmenően a projekt olyan fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent Magyarország számára az űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén, amely demonstrálja hazánk rátermettségét, érettséget a teljes jogú ESA tagságra. A projekt weboldalán minden érdeklődő nyomon követheti a műholddal kapcsolatos híreket.

A BME Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME EET) a magyar felsőoktatás egyetlen olyan tanszéke, amely a félvezető technika, illetve mikroelektronika teljes spektrumát átfogó oktatást nyújt mind az alapfokú, mind a mester szintű, mind a posztgraduális képzésben. A tanszék nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatási területe a mikroelektronikai és elektronikai rendszerek, szilárd-test fényforrások és fotovoltaikus rendszerek termikus problémáinak kutatása. A termikus problémák mellett a Masat?1 műhold szempontjából a BME EET másik kiemelkedő szakterületét jelentik a napelemek egyes gyártástechnológiai és alkalmazástechnikai kérdései. Az elmúlt 4 évben a BME EET számos laboratóriuma ? az ERICSSON Komplex Hardverfejlesztő Laboratórium, a Félvezető Laboratórium, a Megbízhatósági Tesztelő Laboratórium és a Termikus Laboratórium ? speciális tudásával, infrastruktúrájával és egyéb erőforrásaival támogatta a Masat?1 műhold fejlesztését végző hallgatói csapat munkáját.

A BME Széles-sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke az 1950-ben alapított Elméleti Villamosságtan Tanszék és az 1951-ben alapított Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék egyesülésével jött létre 2003-ban. A tanszék fő profilja a professzionális nagyfrekvenciás rádió hírközlő rendszerek, radartechnika, műsorszórás, mobil hálózatok rendszertechnikája és hálózati tervezése, rádiófrekvenciás és optikai áramkörök, rendszerek és az űrtávközlés oktatási és kutatási feladataihoz kapcsolódik.

A BME Űrkutató Csoportja 1970-ben alakult az akkori Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékbe épülve (ma Széles-sávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék). Űrtechnológia-orientált kutatás- fejlesztési feladatai az Interkozmosz nemzetközi együttműködésben hazánkra kiosztott/vállalt témákból álltak. Több mint negyven éves fennállása során tizenöt műholdra, két üstökösöket vizsgáló űrszondára (Vega és Rosetta) és a MIR űrállomásra készültek berendezések. Valamennyi hibamentesen működött, illetve működik. Az utóbbi években az ESEO (European Student Earth Orbiter) oktatást segítő műholdra készült tápellátó alrendszer és egy űridőjárást vizsgáló műszer. A Masat?1 fejlesztésében a csoport kutatói, oktatói konzulensi szerepet töltöttek be.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Alkotások a Műegyetemen | ZETApress

Szóljon hozzá!