ZETApress

Tizennyolc hónapot dolgozott a spanyol?belga?magyar elnökségi trió Európa szolgálatában. 2010. január elsején komoly kihívások és nem várt gazdasági felfordulás közepette vették át az elnökség feladatát, s július elsején adjuk át a lengyel?dán?ciprusi triónak.

Be kellett bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni a folytonosan változó körülményekhez, ugyanakkor arra kellett törekednünk, hogy elérjük eredeti céljainkat. A három elnökség őszinte elkötelezettséggel kívánt minél többet elérni európai szinten ? tudtuk meg a délutáni sajtótájékoztatón, melyet a Külügyminisztérium Bem téri épületében Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár, valamint Olivier Chastel belga és Diego López Garrido spanyol EU-ügyi államtitkárok tartottak.

Egységesebb, integráltabb, versenyképes és szociális Európára van szükségünk, amelynek alapja a globális kihívásokkal szemben is ellenálló és fenntartható gazdaság. Munkánkban az vezérelt bennünket, hogy megvalósítsuk ezeket az értékeket, és mindannyian egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi kihívásokra olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek erősítik Európát.

A pénzügyi és gazdasági válság utóhatásainak kezelése nagyban meghatározta munkánkat. Az Európai Tanács, a Bizottság és az Euró-csoport elnökeivel szoros együttműködésben komoly és nehéz döntéseket kellett meghoznunk a gazdasági kormányzás és a pénzügyi stabilitás terén, miközben az euró-övezetben államadósság-válság alakult ki. Új pénzügyi felügyeleti rendszert hoztunk létre, és elérhető közelségbe került a végső döntés a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló jogszabálycsomagról. Az első európai szemeszter sikeresen és időben zárult le, így precedenst teremtett, és nagymértékben hozzájárult Európa jövőbeli pénzügyi stabilitásához, illetve versenyképességhez.

Szilárdan eltökéltük, hogy megóvjuk a közös európai fizetőeszköz stabilitását: megteremtettük az európai pénzügyi stabilitási eszközt, és döntést hoztunk a Szerződés módosításáról, hogy megszülethessen az európai stabilitási mechanizmus, amellyel megelőzhetők a jövőbeli államadósság-válságok. Minőségi lépést tettünk a pénzügyi uniót kiegészítő gazdasági unió felé.

Arra törekedtünk, hogy erősítsük az európai gazdaság versenyképességét. A tagállamok magukévá tették az állásteremtésre és növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiát, megállapodtak az egységes piacot erősítő intézkedésekben, és elhatározták, hogy egyszerűsítik a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályokat.

Megerősítettük az Európai Unió közös politikáit. Mindenekelőtt lefektettük a közös energiapolitika alapjait. A tagállamok jóváhagyták a jövőbeli kohéziós politika fő jellemzőit. Megállapodtunk, hogy a kohéziós politika az egész Unió harmonikus fejlődésének fő eszköze. A Duna-régiós stratégia elfogadásával a tagállamok úgy döntöttek, hogy támogatják az együttműködést és a prosperitást. Meghatároztuk az erős közös agrárpolitika fő irányvonalait a következő többéves költségvetés idejére.

Kezdettől fogva célként tűztük ki az európai jogszabályok továbbfejlesztését egy sor olyan ügyben, amely mélyen érinti az európai polgárok mindennapi életét. Új szabályozást fogadtunk el az élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói tájékoztatásról. Az uniós polgároknak immár tényleges joguk van kérni a Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogszabályalkotást; a környezetről és szállításról szóló európai jogszabályokban továbbfejlesztettük a Szennyező fizet-elv alkalmazását; továbbá irányelvet fogadtunk el a határokon átnyúló egészségügyhöz fűződő betegjogokról, hogy erősítsük azon betegek választási szabadságát, akik más tagállamban kívánják kezeltetni magukat. Arra törekedtünk tehát, hogy az Uniót közelebb hozzuk a polgáraihoz.

Nagyrészt vállaltunk az Európai Unió befogadó jellegének megőrzésében és fejlesztésében, valamint a nőkkel szembeni kirekesztés és erőszak elleni harcban. A tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy az Európa 2020 stratégia keretében megvalósítják a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni európai platform céljait. Elfogadtuk a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét, amelyben a tagállamoknak az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás területén kell intézkedniük.

A trióelnökség végére megszilárdítottuk a FRONTEX-et, a külső határokat igazgató közös európai hivatalt, és újra megerősítettük, hogy a személyek szabad mozgása az Európai Unió alapvető vívmánya.

A trió biztosította a bővítési folyamat továbbvitelét. Az egyik legfőbb siker, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat még a trió időszakának vége előtt lezárják. Megindultak a tárgyalások Izlanddal, és haladást értünk el Törökországgal. Ezen kívül megerősítettük a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, és több lehetséges tagjelölt állam is előrelépett az integráció útján.

Bár egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és átfogó többoldalú kereskedelmi egyezmény megkötése a trióelnökség idején is uniós prioritás maradt, az EU kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodások megkötését is szorgalmazta a kiemelt partnerekkel; így a Koreai Köztársasággal az EU történelmének legambiciózusabb szabadkereskedelmi kereskedelmi megállapodását írhatta alá.

Spanyolország, Belgium és Magyarország teljes mértékben kihasználta a trióelnökségi együttműködés kínálta lehetőségeket. A Bizottsággal és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben végzett csapatmunka példaként szolgálhat a jövőbeli elnökségek számára. Az erősebb és integráltabb Európa közös jövőképe, a folyamatos egyeztetések és a kölcsönös bizalommal jellemezhető munkamegosztás jóvoltából ez a trió elősegítette, hogy Európa felnőjön a világháború utáni történelem egyik legnagyobb kihívásához. Mindez nagy ambíciót és teljes erőbedobást követelt. Az együttműködés, a partnerség és a barátság szellemében dolgoztunk együtt, abban a reményben, hogy hozzájárulunk az innovatívabb és erősebb Európához. Mindaz amit ebben elértünk, az egész Európai Unió sikere.