Uniós vizsgálatok a dunai hajózhatóságért
A hazai Duna szakasz hajózhatóságának fejlesztése a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) illetékes osztályvezetője szerint előrehaladott állapotban van, és Magyarország akár a jövő év elején Európai Uniós forrásokat szerezhet erre a célra. A WWF Magyarország azonban az Európai Bizottságtól egészen más értesüléseket szerzett. Bármilyen beavatkozást alapos vizsgálatoknak kell megelőznie, amit az Európai Bizottság megfelelő szervei fognak értékelni.
Az Európai Unió az áruszállítás és a közlekedés fejlesztése érdekében alakította ki az úgynevezett TEN-T programot (Transz-Európai Közlekedési Hálózat), amely többek között a vízi közlekedés fejlesztését tűzte ki célul. A TEN-T egyik kiemelkedő projektje a Duna mint nemzetközi vízi út hajózhatóságának javítása. Ez a terv azt igényli, hogy a folyó hazai szakaszán a mederben 2,5 méteres merülésű hajók számára 180 méteres szélességben kell biztosítani a hajózhatóságot az év szinte teljes időszakában.
A KHEM megbízásából 2007 őszén készült el az a tanulmány, mely a hazai Duna szakasz hajózhatóságának fejlesztését vizsgálta. Az akkori GKM ebben a munkában előre meghatározott módszerek alkalmazását várta el a tervezőktől. Ezt sokan kritizálták, hiszen nem adott lehetőséget arra, hogy a hajózhatóság fejlesztésének valódi alternatíváit megvizsgálják, és kizárólag a folyó medrének átalakításával igyekszik eleget tenni az EU közlekedésfejlesztési terveinek. Ezek a tervek káros hatással vannak a Duna ökológiai állapotára, és a WWF Duna?Kárpát Programirodájának megbízásából készült gazdasági elemzés rávilágított arra, hogy Magyarországon a hajózás fejlesztésének ez a legkevésbé hatékony módja.
A WWF hosszú idő óta szorgalmazza, hogy új, a Duna adottságaihoz alkalmazkodó hajópark kialakításával, a navigációs és vízállás előrejelző rendszerek fejlesztésével, a kikötői infrastruktúra és logisztika modernizálásával élénkítsük a vízi úton való teherszállítás hatékonyságát. Ezek ugyanis nem idéznek elő jelentős ökológiai károkat a folyóban, de hasonló eredményekkel járnak a kívánt hajózás fejlesztés terén. Magyarországon a Duna szinte teljes szakasza az EU Natura 2000 hálózatának része, hullámtere és ártéri erdői változatos élővilágnak adnak otthont. Parti szűrésű kútjai ivóvizet biztosítanak, és vízpartja a rekreáció, a turizmus és a vízi sport adta lehetőségek kihasználását teszi lehetővé.
A KHEM mindezek ellenére az említett tanulmányra alapozva képzeli el a fejlesztések megkezdését. A KHEM szerint az Európai Bizottság elfogadta a tanulmányt, és ez lehetőséget ad arra, hogy Magyarország akár már a jövő év elején EU forrásokat szerezzen erre. Ez az álláspont csak azt nem veszi figyelembe, hogy a jelenlegi tanulmány alapján tervezett beavatkozásokat nagyon alapos vizsgálatoknak kell alávetni. A hazai jogszabályok is előírják, hogy ehhez hasonló tervek esetében Stratégiai Környezeti Vizsgálatot kell készíteni, ami felméri, hogy a beavatkozásoknak milyen gazdasági, társadalmi és ökológiai hatása lehet. Emellett az EU Víz Keretirányelvének előírásai alapján nagyon alaposan elemezni kell azt, hogy bármely a folyó medrében zajló beavatkozás milyen hatással lehet a Duna és ártere ökológiai és minőségi állapotára, illetve az ehhez kapcsolódó felszín alatti vízkészletek minőségi és mennyiségi állapotára.
Az Európai Bizottság munkatársa elmondta, hogy ez utóbbi vizsgálat elkészítése az egyik legszigorúbb feltétel, és ennek elkészültéig Magyarország semmilyen beavatkozáshoz nem fog támogatást kapni az Európai Uniótól. Kizártnak tartotta, hogy ezek a vizsgálatok jövő év elejére elkészüljenek. A KHEM az eddigiekhez hasonlóan nem ad kellő hangsúlyt az alapos társadalmi és gazdasági elemzéseknek, de ebben az esetben a sietség nem vezet előre. Az EU ha valamit komolyan vesz, akkor az a társadalmi érdekek figyelembe vétele, ezért ezt hazánk sem kezelheti mellékes ügyként ? fogalmazott Figeczky Gábor a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
A WWF elhamarkodottnak tartja azokat a lépéseket is, mely Kormányhatározat elkészítését tervezi, és a projekt kivitelezéséről határidőket fogalmaz meg. A KHEM nem tárhat a Kormány elé olyan anyagot, ami nem vizsgálta meg a hajózhatóság fejlesztésének valamennyi lehetőségét, és a megvizsgált lehetőség sem kellően kidolgozott.
