ZETApress

A Koreai Köztársaság Magyarországon építi ki tudományos kutatásainak európai hídfőállását ? tudta meg Szarvas István délelőtt az MTA Kupolatermében, az ünnepélyes avatón.

Az ázsiai állam évi 132 millió forintot biztosít közös laboratórium létesítésére a daganatok, a diabétesz és az idegrendszer megbetegedései ellen az MTA Enzimológiai Intézetében és az anyagtudomány legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatásokra az MTA Műszaki és Fizikai Anyagtudományi Kutatóintézetben. Koreai-magyar csúcstechnológia lesz a rák, a diabétesz, az idegrendszeri megbetegedések kutatásáért, és az idei Nobel-díjjal jutalmazott grafénkutatás szolgálatában.

A Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a Koreai Köztársaság parlamentjének jóváhagyásával a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteivel közösen fenntartott kutatólaboratóriumok létesítéséről döntött. A felfedező kutatásoknak kiemelt jelentőséget tulajdonító ázsiai ország ? vonzónak találva az akadémiai kutatóintézetek tudományos és kutatási teljesítőképességét ? Magyarországot választotta európai kutatási együttműködési partneréül.

Az állami finanszírozású, és az MTA-hoz hasonlóan kutatóintézet-hálózatot fenntartó Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a közös kutatási program keretében évi 132 millió forintot (660 ezer dollárt) áldoz a nemzetközi összehasonlításban is létfontosságú tudományterületekre: a ma még gyógyíthatatlan civilizációs betegségekre (a daganatokra, cukorbetegségre és az ún. neurodegeneratív megbetegedésekre) valamint az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafén megmunkálásával összefüggő kutatásokra.

A Magyar Tudományos Akadémiával közösen működtetett kutatólaboratóriumok létesítésére Dr. Min Dong-Pil, a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács elnöke tett javaslatot Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének. A budapesti székhelyű és közös fenntartású kutatólaboratóriumokban világszínvonalú kutatásokra nyílik lehetőség a legmodernebb tudományágakban. A közös laboratóriumokban koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt és vehetik igénybe vizsgálataikhoz a világ legfejlettebb berendezéseit. Dr. Min Dong-Pil köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a XXI. század vezető tudományágai a nano- és biotechnológia és mindkét tudományág nagy jövő előtt áll. Egy koreai közmondást idézett: ? Ha egy szál papírt közösen emelünk fel, könnyebben emeljük fel! ? utalva ezzel a két ország együttműködésére. Mondandóját egy magyar köszönömmel zárta.

Az évi 132 millió forintból idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül világszínvonalú laboratórium, és még két intézetben kezdődik meg a közös kutatóbázis előkészítése a XXI. század csúcstechnológiájának felhasználásával. Az MTA elnökének koreai látogatásán aláírt közös szándéknyilatkozat nyomán a kutatólaboratóriumok megvalósításához szükséges költségvetést a Koreai Köztársaság parlamentje hagyta jóvá. A pályázatokat az MTA és a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács kutatóintézetei nyújthatták be intézetek közötti együttműködésben megvalósítható kutatási programokra. A kilenc benyújtott pályázatot az MTA elnöke által kijelölt, szaktekintélyekből álló bizottság bírálta el. A Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács végül négy pályázatot fogadott el.

Az élet biológiai alapjainak megértéséhez járul hozzá az a koreai-magyar kutatási együttműködés, amely az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetében indul Tompa Péter professzor vezetésével. Az új laborban un. rendezetlen térszerkezetű fehérjék vizsgálata kezdődik. E fehérjék elváltozásai gyakran végzetes betegségek forrásai, ezért a ?szerkezetnélküliség? kutatása világszerte nagy erőkkel folyik. Az új, közös laboratórium eredményei ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a ma még gyógyíthatatlan betegségek orvoslásához hatékony gyógyszereket fejlesszenek ki. Az együttműködési program keretében nyílik lehetőség továbbá a számítógépes modellezésre (bioinformatikára), a fehérjék klónozására, szerkezeti vizsgálatokra, és gyógyszerjelölt molekulák fejlesztésére.

A sokat ígérő kutatási programot az MTA SZBK Enzimológiai Intézetének laboratóriumában és a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács Biotechnológiai Kutatóintézetében valósítják meg. Egy fiatal koreai kutató a jövő évben Budapesten dolgozik. A kutatások sikerét a szakterületen vezető szerepet játszó két témavezető, a két intézet kiemelkedő szakembergárdája és a legmodernebb szakmai igényeket kielégítő infrastruktúrája garantálja.

A világ legvékonyabb, ugyanakkor a gyémántnál is szilárdabb anyaga, a grafén megmunkálását célzó kutatások kezdődnek az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében felállítandó koreai-magyar közös laboratóriumban Bíró László Péter vezetésével. A grafén a szén egyik megjelenési formája, és mindössze egyetlen atom vastagságú. A teljesen átlátszó és újszerű anyag a világ legjobb hővezetője és kiválóan vezeti az elektromosságot is.

A grafén tíz éven belül forradalmasíthatja a hajlékony síkképernyők fejlesztését és esélyes a szilícium kiváltására az integrált áramkörökben. A grafén előállításánál két kihívással kell szembe nézniük a kutatóknak: a nagyméretű és jó minőségű grafénlemezek létrehozásával és a nanoméretű mintázatok lemezeken történő kialakításával. Az MTA MFA kutatói a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács Szabványosítási és Tudományos Kutatóintézetének szakembereivel dolgoznak együtt e különleges tulajdonságokkal rendelkező anyag előállításán és megmunkálásán.

A Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács két, jövőre pályázati támogatásra esélyes tudományos téma előkészítését is támogatja egyenként 30 ezer dollárral. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetben a rágcsálók idegrendszeri működését és tanulási folyamatait vizsgálják majd a koreai együttműködés keretében. Az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetében magfúziós laboratórium felállításának előkészítését teszi lehetővé a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanáccsal történő együttműködés.

A közös laboratóriumokban koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt és vehetik igénybe vizsgálataikhoz a világ legfejlettebb berendezéseit. Összességében minden körülmény adott ahhoz, hogy a közös laboratóriumokban induló kutatómunka során meghatározó tudományos eredmények szülessenek az élettudományok és a természettudományok területén ? mind az ún. felfedező, mind a célzott (alkalmazott) kutatásokban.