ZETApress

Fél évszázaddal ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel a szovjetek az első űrhajót. A Szputnyik-1 három hónapig körözött az űrben, majd a Föld légterébe visszatérve elégett. Egy hónappal később, november 3-án a Szputnyik-2 fedélzetén jutott ki az űrbe Lajka, az eszkimó kutya.

A derék négylábú szívhangjait feszülten figyelték a rádión. Bip-bip-bip, hallatszott az éterben, majd jó néhány kör után abbamaradt. A visszatérés még megoldatlan feladat volt, s azt mégsem akarták, hogy a kutyus végelgyengülésben ? vagy ami sokkal szörnyűbb: oxigénhiányban ? szenvedjen ki odafenn. Utolsó adag kajájába nagymennyiségű altatót kevertek, melytől jobblétre szenderült.

Az amerikaiak is állatkísérletekkel indítottak, de ők majmokat használtak. Kezdetben a szovjetek után haladtak, s első emberüket is csak a párton kívüli szovjet Jurij Alekszejevics Gagarin 1961. április 12-ei űrutazása után egy hónappal lőtték fel. Alan Shepard csak 15 percet töltött odafenn, de nem kerülte meg a Földet. Ez első amerikaiként csak John Glennek, a későbbi elnökjelöltnek sikerült 1962. február 20-án. Addigra az oroszok már German Tyitovot is fellőtték. Gagarint akkor vették fel az SZKP-ba, amikor még odafenn volt, így párttagként tért vissza a Földre.

A két ország űrkutatása között alapvető különbség volt, hogy amíg az oroszok csak a már keringő űrhajókról számoltak be, addig az amerikaiak már hetekkel korábban bejelentették a fellövési időt, melyet aztán többször is módosítottak. Hogy a szovjetek voltak-e óvatosak, vagy a jenkik használták propagandacélokra az űrhajózást, döntse el az olvasó.

A Föld körüli keringések után a Holdat vették célba, s ebben az amerikaiakat meg sem tudták közelíteni a szovjetek. 1969. július 20-án az Apolló-11 holdkompja leszállt a Holdon, miközben a visszatérő egység Michael Collins-szal égi kísérőnk körül keringett. Kis lépés nekem, de nagy ugrás az emberiségnek, mondta Neil Armstrong a Holdra lépéskor, s társa, Buzz Aldrin követte őt. A másodikként kilépő kozmonautára kevesen emlékeznek. Néhány hete ő beszélt az ufókról, melyről mi is beszámoltunk.

Első magyarként Farkas Bertalan járt az űrben 1980. május 26-tól június 2-ig. Magyari Bélával együtt készült az útra, s csak az utolsó napokban dőlt el, melyikük indul. Az akkori hetilapok kétféle mutációban készültek, egyikben Farkas, másikban Magyari életrajzát és fellövését közölték. Csak akkor kerülhetett az utcára az aktuális példány, amikor Farkas és a szovjet Kubaszov űrhajója Föld körüli pályára állt.

Azóta már ötödfélszázan is megfordultak odafenn. A 450-dik űrhajós második magyarként amerikai színekben, szovjet űrhajón Simonyi Károly volt idén tavasszal. Magyarországi látogatásáról mi is beszámoltunk. 1969-től senki sem járt újra a Holdon, 2020-ra viszont több ország is lakott űrállomást szeretne odatelepíteni. A holdautó azóta is odafenn van, így a közlekedést könnyű lesz majd odafenn megoldani.